A Google szerint mindent megváltoztathat az a bírósági döntés, amely arról ítélkezik, hogy a YouTube videóajánló algoritmusa mennyiben felelős Nohemi Gonzalez haláláért.
Nohemi Gonzalez 2015 novemberében, Párizsban vesztette életét 129 másik emberrel együtt az iszlamista terroristák által elkövetett Bataclan színház elleni támadásban és a környező éttermekben és kávézókban folytatódó fegyveres ámokfutásban. A 23 éves egyetemista családja perre ment az internetes óriás ellen, amely szerintük hozzájárult a szélsőségesek tartalmak terjesztéséhez.
Az ügy az amerikai távközlési törvény 230. bekezdéséről szól, amely szerint a felelősség teljes mértékben a törvényellenes tartalmak továbbítóit terheli, nem a távközlési szolgáltatót. Más országok törvényei is függetlenítik a távközlési cégeket, de a probléma évtizedek óta újra és újra felbukkan – például amikor amerikai cégek szerepe felmerül a más országokban polgárháborúhoz és népirtáshoz vezető uszítás terjesztésében.
Már korábban is kérdéses volt, hogy egy internetes platform üzemeltetőjének szerepe mennyire egyezik meg egy telefontársaságéval. A modemes internet korszakának végével a szolgáltatások útjai mindenképpen széttartanak. Nohemi Gonzalez ügyében már az a kérdés, hogy a szolgáltatás üzemeltetője
függetlennek tekinthető-e, ha algoritmusai tartalmat ajánlanak.
A Google úgy érvelt, hogy interaktív számítógépes szolgáltatásuk nem csupán hosztolja a tartalmat, de olyan eszköz, amely csoportosítja, kereshetővé teszi azokat, ez utóbbi pedig a távközlés működtetéséhez tartozó algoritmusként védelmet élvez a törvény betűje szerint.
A keresőóriás képviselői hangoztatták, hogy ha a bíróság ezzel szembemenő ítéletet hozna, annak messzemenő következményei lennének: ellehetetlenítené a keresést, a közösségi médiát és az online vásárlást, és veszélyes aknamezővé változtatná az internetet. Az oldalak elővigyázatosságból valószínűleg letiltanák az egyszerű linkek megosztását is.
A cég azt is felhozta, hogy 2017 óta nemcsak eltávolítják a szabálysértő tartalmakat, de kifejezetten „átirányítják” és más videók felé terelik azokat, akik a szélsőséges toborzóvideó potenciális célpontjainak tűnnek.
A szabályozás fokozódó tarthatatlanságát mutatja, hogy a Google óvná a bíróságot a törvény precedenst jelentő alkalmazásától, inkább az Egyesült Államok törvényhozására bíznák a kérdés rendezését. A Kongresszusban azonban egyszerre találkozik a lobbitevékenység és a napi politikai taktikázás – a 230. bekezdés megreformálására irányuló kezdeményezések a közelmúltban többször is elvéreztek itt.
Joe Biden amerikai elnök a héten továbbra is amellett emelt szót, hogy nagyobb felelősség lebegjen a platformok üzemeltetői felett. Ez biztosítaná, hogy a cégek serényebben üldözzék a szélsőséges tartalmakat, de a szólásszabadság korlátozásához vezetne. Emiatt fontos, hogy Texas és Florida államok már most is perelnek közösségimédia-cégeket, amelyeket a szólásszabadság megsértésével vádolnak.
(Ars Technica, The Wall Street Journal)
(Borítókép: A 2015. novemberi terrortámadás 130 áldozatának állított emléktábla Párizsban. Fotó: Siegfried Modola / Getty Images)