Egy kaliforniai bíróság hamarosan arról dönt, hogy a közösségimédia-cégeknek kell-e fizetniük – illetve változtatniuk alapvető dolgaikon – azért a kárért, amelyet állítólag az amerikai emberek mentális egészségében okoztak.
A felperesek ügyvédei a jövő hónapban összevont panaszt kívánnak benyújtani Kalifornia északi körzetében, azzal vádolva a technológiai óriásokat, hogy termékeik étkezési zavart, szorongást és depressziót okozhatnak.
Ha az ügyet engedélyezik, akkor egy új jogi elméletet fog tesztelni, miszerint a közösségi média algoritmusai olyan termékek, amelyek függőséget okozó viselkedésre ösztönzik az embereket, és amelyekre a meglévő termékfelelősségi jog vonatkozik.
Ennek messzemenő következményei lehetnek a szoftverek fejlesztésére és szabályozására, valamint arra, hogy a felhasználók következő generációja milyen közösségimédia-élményt kaphat.
Az ügy mindkét amerikai párt és Joe Biden amerikai elnök korábbi erőfeszítéseit is felerősítheti, akik azóta követelnek szabályozást, hogy a Facebook korábbi termékmenedzsere, Frances Haugen dokumentumokat tett közzé, amelyekből kiderül, hogy a Meta – a Facebook és az Instagram anyavállalata – tudta, hogy az Instagram felhasználói egészségkárosodást szenvednek, de az azóta eltelt 15 hónap alatt nem tettek semmit.
Frances Haugen leleplezései arra utalnak, hogy a Meta már régóta tudott arról, hogy az Instagram milyen negatív hatással van a gyerekeinkre
– mondta Previn Warren, az ügy egyik vezetője, aki hozzátette: „Ez hasonló ahhoz, amit a kilencvenes években láttunk, amikor a feljelentők bizonyítékokat szivárogtattak ki arról, hogy a dohányipari vállalatok tudták, hogy a nikotin függőséget okoz.”
A Politico írása szerint a termékfelelősségi jog alkalmazása egy algoritmusra még mindig viszonylag új jogi terület, bár egyre több perben próbálkoznak meg vele. A hagyományos termékfelelősségi joggyakorlatban az ok-okozati lánc általában egyszerű: egy létra egy harmadik lépcsőfokkal, amely mindig eltörik. Egy algoritmus esetében azonban nehezebb bizonyítani, hogy az közvetlenül kárt okozott.
A jogi szakértők még azt is vitatják, hogy egy algoritmus egyáltalán terméknek tekinthető-e. A termékfelelősségi jogszabályok hagyományosan a kézzelfogható tárgyak hibáira vonatkoznak: például egy hajszárítóra vagy egy autóra. Egy esetleges, felpereseknek kedvező döntés azonban korlátozná a techóriások eddig élvezett széles körű mentességét, és potenciálisan elhárítana egy akadályt a termékfelelősségi ügyben.
(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)