Három évszázad után újra életre kelhet az emberi civilizációs hatás miatt kipusztult dodó. A dodót a kipusztult állatokra szakosodott géntechnológiai cég, a Colossal Biosciences támasztaná fel. Az amerikai cég nem először szerepel a nyilvánosság előtt a kihalt állatfajok visszahozásának terveivel – elvileg már gőzerővel dolgoznak az erszényesfarkas és a mamut újraélesztésén.

A dodó az ember hatása miatt kiveszett állatok egyik jelképe. A madár a Madagaszkártól 900 kilométerre keletre található Mauritius szigetén volt honos. Röpképtelen volt, és mivel nem voltak ragadozók a környezetében, nem félt az embertől. A XVII. században érkező tengerészek ezért bunkóval vadásztak rá, bár a húsa nem volt kifejezetten finom. A dodó végzetét az éhes emberek és velük érkező éhes patkányok, disznók és kutyák jelentették. A faj gyakorlatilag évtizedek alatt eltűnt.

Valamikor 1690 körül tűnt fel az embereknek, hogy már harminc éve nem láttak egyet sem, és lehet, hogy már nem maradt belőlük. Jóval a dinoszauruszok felfedezése előtt, gyakorlatilag a dodó sorsára vezethető vissza a felismerés, hogy állatfajok kihalhatnak. A tengerészek furkósbotjai nemcsak a madarakra sújtottak le, de a teremtett világra is.

A Colossal Biosciencest 2021-ben alapította a Harvard orvosi karának genetikusa, George Church és Ben Lamm techvállalkozó. 

A Kaliforniai Egyetem professzora, Beth Shapiro, a cég paleogenetikusa elmondta, hogy a dodó rekonstrukciójához egy Dániában őrzött maradványból szereznek DNS-mintát, amit összevetnek a dodó legközelebbi élő rokona, a sörényes galamb örökítőanyagával. A technika lényege, hogy a rokonhoz hasonlítva megállapítják, milyen eltérések teszik a dodót dodóvá, így az élő rokon őssejtjeinek manipulációjával elő tudják állítani a madarat. Az új dodó így nem egy klón lesz, hanem egyfajta újból kifejlesztett hibrid élőlény.

Shapiro a CNN-nek rámutatott, hogy ha a munka sikerrel jár, az komoly előrelépést jelent a többi madárfaj kihalástól való megvédésében is. Példaként említette, hogy egy madárfaj ellenállóvá tehető egy betegséggel szemben, ha egy vele rokon faj ellenálló, és a genetikai hátterét átviszik a veszélyeztetett populációra.

A neves tudósokat felsorakoztató Colossal Biosciences nemcsak a dodó feltámasztásának tervét jelentette be, hanem azt is, hogy további 150 millió dollárnyi befektetői pénz állt a házhoz, a cég így alapítása óta 225 millió dollárt gyűjtött a működésére. A célok elérése mögött így tudásban és tőkében is komoly háttér állt össze. A befektetők között tudhatják az újító géntechnológia iránt érdeklődő CIA befektetőcégét, így az állami hátszél is adott.

(CNN, Popular Mechanics, Vice)

(Borítókép: A dodó rekonstrukciója. Fotó: David Tipling / Education Images / Universal Images Group / Getty Images)