A tízcentis kis kocka megmérte, amit a nagyon nem tudtak.
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében (CSFK CSI) épített és 2021 tavaszán űrbéli útjára indított GRBAlpha kisműholddal a kutatóknak sikerült pontosan meghatározniuk a 2022. október 9-én megfigyelt GRB 221009A jelű gamma-felvillanás csúcsértékét. Az eszköz az első magyar és a világon a legkisebb csillagászati műhold.
A GRBAlpha több alrendszerét, köztük a 2022-es eseményt megörökítő detektort a CSFK CSI kutatói fejlesztették ki magyar–japán–szlovák–cseh együttműködésben, a küldetést jelenleg a brnói Masaryk Egyetemmel és a Kassai Műszaki Egyetemmel közösen valósítják meg. A GRB 221009A eseménnyel kapcsolatos mérési eredményeket, valamint a GRBAlpha kisműholdat és működését bemutató szakcikk az Astronomy and Astrophysics tudományos folyóiratban kerül közlésre.
A gamma-felvillanások az ismert világegyetem legenergetikusabb eseményei. Tanulmányozásukkal betekintést kaphatunk nagy tömegű csillagok végső robbanásaiba, valamint fekete lyukak születésének folyamatába is. Az emberiség történetében észlelt legerősebb, sikeresen megörökített gamma-felvillanás a 2022. október 9-ei GRB 221009A jelű esemény volt, amelyet más nagyobb műszerek, többek között a NASA által üzemeltetett Fermi-műhold (Fermi Gamma-Ray Observatory) is megfigyelt. A felvillanás csúcsértékét azonban ezek
a nagyobb műszerek az érzékelőik túltelítettsége miatt nem tudták pontosan meghatározni.
A 10x10x10 centiméteres GRBAlpha, ami a legkisebb asztrofizikai célokat szolgáló űreszköz innovatív detektorfelépítésének köszönhetően képes volt pontosan meghatározni ennek az extrém fényes forrásnak a csúcsértékét.
A műholddal a GRB 221009A jelű esemény megörökítésén túl több tucat hasonló, kisebb gamma-felvillanást, az űridőjárási folyamatokat meghatározó nagyenergiás napkitöréseket, valamint aktív csillagok kitörését is sikerült detektálni. Az ehhez hasonló kisműholdas küldetések indítását a közeljövőben több ország intézeteiben is tervezik. Világviszonylatban kimagasló eredmény, hogy ebben a kategóriában a GRBAlpha az első műszer, ami utat tört a többi hasonló kezdeményezés számára.
Pál András, a CSFK CSI kutatási tanácsadója, a GRBAlpha műhold detektorrendszerének vezető fejlesztője szerint ezek az eredmények is azt mutatják, hogy a legkisebb műholdas műszerek amellett, hogy rendkívül hatékonyan hozzá tudnak járulni a tudományos projektek eredményeihez, fontos kiegészítői lehetnek a nagyműholdas misszióknak is.
(ELKH)