A Dűne című tudományos-fantasztikus regényben és filmben bemutatott cirkóruhákhoz hasonló, folyadék-újrahasznosító rendszerrel ellátott űrruhát alkottak a Cornell Egyetem Orvostechnikai Karának munkatársai. A vizeletet ivóvízzé alakító öltözet rendeltetési helye azonban az Arrakis helyett az Artemis, pontosabban a NASA Artemis-programjának célpontja, a Hold – írja a The Guardian.

A különleges szkafander célja, hogy támogassa a Hold felszínén végzett hosszú ideig tartó sétát és munkát.

Az űrhajósoknak jelenleg egy liter víz áll rendelkezésükre egy űrruhába épített zsákban. Ez nem lesz elég a tervezett holdi sétákhoz, amik 10 óráig tarthatnak, vagy egy 24 órás vészhelyzethez

– mutatott rá a ruha tervezője, Sofia Etlin, aki elmondta, hogy az újrahasznosító mechanizmusban egy vákuumos külső katéter továbbítja a vizeletet egy fordított ozmózisos egységhez, ami folyamatosan biztonságosan fogyasztható vizet állít elő.

Bár bizarrnak hangzik, a vizelet-újrahasznosító ruha nagy előrelépés a jelenlegi megoldáshoz képest, ami az úgynevezett maximális felszívódású öltözet, vagyis pelenka. A pelenkaviselés az űrhajózás egyik legkellemetlenebb része, az űrhajósok hajlamosak nem enni és inni miatta, de konkrét egészségügyi problémát, húgyúti fertőzést is okozhat.

A NASA dollármilliárdokat kap, azt gondolnánk, hogy nem maradnak a pelenkánál

– vélekedett Etlin, aki űrhajósokkal beszélgetve tudta meg, hogy a pelenkák mindig szivárognak, ezért az űrhajósok egy ponton túl már nem tudják, hogy verejtékben vagy pisiben úsznak az űrruhájukban.

Erre a hivatásos űrhajósok a szakmával járó terhek részeként gondolnak – a kereskedelmi űrhajózás fejlődésével az űrturisták azonban nem lendülnek túl ilyen könnyen a személyes higiéniai kérdéseken.

Az új ruha az alsóneműbe integrált szilikonelemmel illeszkedik az űrhajós nemi szervére, és nedvességérzékelője automatikusan elszivattyúzza a vizeletet a szűrőegységhez, amely 87 százalékos hatékonysággal vonja ki a vizet. A rendszer öt perc alatt dolgoz fel fél liter sárgát, és elektrolitok hozzáadásával ízletes sportitalt készít belőle. A rendszer mintegy 8 kilót nyom, és elfér az űrruhára integrált létfenntartó hátizsákban. A szakemberek idén ősszel 100 önkéntes részvételével tesztelnék a ruhát, szimulált mikrogravitációban.