Néhány hét múlva indul űrutazására Kapu Tibor és csapata, akiknek parancsnoka Peggy Whitson amerikai űrhajós lesz. Rajta kívül más nők is jártak már a világűrben, így kihagyhatatlannak tartottuk, hogy beleássuk magunkat abba, milyen is nőként űrhajósnak lenni, milyen hatással van az űr a női testre.
Eddig 104 nő járt összesen az űrben, és ez a szám már az űrutazók 12 százalékát teszi ki. 2025 áprilisában jött el az áttörés, ekkor léptük át a bűvös százas számot, amikor is a Blue Origin legénységét, ami csak nőkből állt, kilőtték az űrbe tíz egész percre. A fedélzeten tartózkodott többek között Katy Perry és Jeff Bezos felesége is, előbbi élménybeszámolója és viselkedése mémcunamit indított el az interneten, sokan pedig fel is háborodtak, mivel feleslegesnek tartották az eseményt.
Azonban jó pár igencsak hasznos útra volt példa a történelemben, amelyeket valódi női űrhajósok csináltak végig, komoly szakmai tudással. A legelső nő, aki a világűrben járt, a szovjet származású Valentina Tyereskova volt, akit 1963-ban lőttek ki. Őt viszont nem kutatási, hanem sokkal inkább politikai célok miatt, mivel ekkoriban vette kezdetét az űrverseny a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Mindenesetre Tyereskova történelmet írt, hiszen első nőként, ráadásul első civilként jutott ki a végtelenbe. Közel húsz évvel később érte ez a megtiszteltetés Szvetlana Szavickaját, aki végül kétszer is járt az űrben, először 1982-ben, majd két évvel később is visszament. Ráadásul ő volt az első nő, aki űrsétát hajtott végre férfi kollégáival 1984-ben. Egy évvel korábban az első amerikai női űrhajós is kijutott a világűrbe, 32 évesen a legfiatalabb asztronauta volt az éterben.
A nyolcvanas, kilencvenes években jött el igazán a nők ideje az űrkutatás, űrutazás világában, annak ellenére, hogy még ma is igencsak férfiak által dominált szakmáról beszélhetünk. 1992-ben küldték fel az első afroamerikai nőt, Mae Jemisont az űrbe, és 1999-ben volt először női parancsnoka egy legénységnek Eileen Collins személyében. Érdekesség, hogy egyikük sem jutott el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), erre legelőször Susan Helms esetében volt példa, aki 2001-ben lépett a fedélzetére. Tizennyolc évvel később megtörtént az első tisztán női űrséta is, amelyet Christina Koch és Jessica Meir hajtott végre 2019-ben. Koch egyébként rekordot is döntött, mivel 2019–2020 közötti űrutazása 328 napig tartott, így eddig ő az egyetlen nő, aki ilyen hosszú időt töltött a világűrben.
Fontos kitérni a nők egészségügyi kérdéseire is, ugyanis másképp hat a hormonrendszerükre és az egész lényükre ez az élmény, mint a férfiakra. Egy 2024-es kutatás szerint a nők még jobban is bírhatják fizikailag az űrutazást a férfiaknál, viszont van néhány alapvető veszély, amely mindkét nemre leselkedik. Ott van például a sugárzás, amire mindkét nem teste hasonlóképpen reagál, mivel megnöveli a rák kialakulásának kockázatát. Az űrutazás mindemellett legyengítheti az immunrendszert, megnöveli a csontritkulás kockázatát, továbbá a testükben lévő folyadékelosztás is megváltozik a súlytalanság következtében. Ez utóbbi a nők esetében a menstruációs ciklusra is jelentős hatást gyakorol.
Még 2019-ben a BBC átfogóbb riportanyagot készített a NASA néhány női űrhajósával, akik elmondták, a nők általában az űrbe érkezéskor éreznek erős hányingert és rosszullétet, míg ez a férfiak esetében a földre való visszatéréskor jellemző. Kiemelték azt a különbséget is, hogy visszatérvén a férfiaknak inkább a látásukkal és a hallásukkal vannak gondjaik, míg a nőknél vérnyomásproblémák jelentkeznek, illetve egy ideig naponta akár többször is megszédülnek vagy elájulnak. Ebben a riportban derült ki az is, miként kezelik a nők a menstruációjukat és hormonális ciklusukat az űrben.
A legtöbb nő higiéniai, praktikai és tárolási problémák szempontjából dönt úgy, hogy elnyomja a ciklusát hormonális fogamzásgátló segítségével.
Ez nem feltétlenül rossz dolog, mivel az űrutazás alapból is erősen befolyásolja a női ciklust, a feladatokkal járó stressz, a súlytalanság, a megváltozott alvási szokások mind rendszertelenné tehetik a női menstruációt. Azonban annak ellenére, hogy megterhelő hatásoknak van kitéve hormonrendszerük, ezáltal érzelmileg instabilabbnak gondolnánk őket, a nők sokkal jobban alkalmazkodnak érzelmileg az űrutazás szélsőségeihez, mint például az izoláltsághoz vagy a magányhoz.
A termékenység kérdésével is egyre többet foglalkoznak a NASA szakemberei, bár egyelőre még nem jutottak el odáig, hogy bizonyítsák, lehetséges-e a szaporodás az űrben. Mi több, az űrutazás előtt javasolják az asztronautáknak, hogy fagyasztassák le spermájukat és petesejtjeiket, mivel az erős sugárzás miatt akár meddővé is válhatnak. Mindemellett komoly etikai kérdést is felvet az űrben való szaporodás kérdése, valamint a magzat kihordása, világra hozása, majd felnevelése.
A hatvanöt éves amerikai biokémikus 1996-ban csatlakozott a NASA-hoz, de akkor még nem sejtette, hogy alapjaiban változtatja majd meg az űrkutatáshoz és a nők űrutazáshoz való hozzáállását. Karrierje első évtizedében még nem asztronautaként, hanem kutatóként segítette a szervezet munkáját. 2002-ben indult első űrutazására, már ekkor is rekord mennyiségű időt töltött az űrben, 184 napig tartózkodott az ISS fedélzetén.
Öt évvel később már parancsnokként tért vissza, ezzel történelmet írt, ugyanis ő lett az első női parancsnok a nemzetközi űrállomáson.
Utazásai során főként kutatni ment, elsősorban biotechnológia, anyagtudomány és az élet kialakulásának különböző lehetőségeit vizsgálta. Mindemellett űrsétákat vezetett – eddig ő tartja a női űrsétarekordot tíz sikeresen teljesített művelettel –, valamint az ISS működtetéséért és karbantartásáért is felelt. Kutatásai során első számú célja volt a rák kialakulásának okait, valamint gyógyítási lehetőségeit kutatni, ugyanis mint elmondta, a sejtek másképp funkcionálnak a világűrben, néhány gyorsabban, néhány pedig sokkal lassabban fejlődnek a súlytalanságban.
Whitson eddig összesen 675 napot töltött a világűrben, és rengeteg tapasztalatot gyűjtött arról, miként is hat az űrutazás az emberi testre. Beszámolt arról, hogy a gerincoszlop kissé megnyúlik a súlytalanságban, így ő maga is körülbelül öt centivel magasabb lett az űrben. Ennek megvannak a negatív hatásai is, például ha nem mozgott volna rendszeresen, hamar sorvadásnak indultak volna az izmai, illetve a hosszú ideig tartó súlytalanság derékfájdalmakhoz is vezetett, mivel a szalagjai nagyon megnyúltak a gravitáció hiányában. Pozitív tapasztalás volt számára, hogy az űrből visszatérve élesebbnek bizonyult látása, amit rendkívül érdekesnek tartott, és kíváncsi volt, vajon ez is egy mulandó hatás-e, elmondása szerint eddig annak tűnik.
A szakember 2018-ban vonult nyugdíjba a NASA-tól, 2023-ban első nőként lett egy magánűrmisszió parancsnoka, amikor is az Axiom csapatának élére kérték fel. Ezzel a küldetéssel az első NASA-űrhajós lett, aki visszatért az éterbe a kereskedelmi szektorban.
És nem is ez volt az utolsó akciója, ugyanis néhány hét múlva ő vezeti majd Kapu Tiborék expedícióját is.
Mint arról már korábban az Indexen is írtunk, Kapu Tiborék a HUNOR magyar űrhajósprogram keretein belül utaznak ki a világűrbe, kutatási célból. Szijjártó Péter még 2024-ben azt mondta, a magyar űripar „a fejlett nemzeti iparágak közé tartozik. Ezért úgy döntöttünk, hogy egy újabb nemzeti kutató űrhajósprogramot indítunk, amelynek az lesz a célja, hogy a magyar tudományos és ipari élet fejlesztéseit, vívmányait tovább lehessen tökéletesíteni” – indokolta a miniszter.
A magyarok számára hatalmas mérföldkőnek számító űrkutatási expedícióra nem is választhattak volna alkalmasabb parancsnokot, mint a nőt, akit az egész világ a „NASA hősnőjeként” emleget, valamint a Forbes és a Times a legbefolyásosabb nők egyikeként tartja számon.
(Borítókép: Peggy Whitson amerikai űrhajós. Fotó: Kirill Kudryavtsev / POOL / AFP)