Évek óta megoldatlan problémával sikerült megbirkóznia francia kutatóknak, akik rájöttek, hogyan lehet a rákos megbetegedéseket egy új szinten kezelni. A szakemberek által kifejlesztett speciális molekulacsalád ugyanis képes csökkenteni a tumor méretét, és jóval hatékonyabb módon felvenni a küzdelmet az áttétekért felelős sejtekkel.
Ahogy arra a HVG is felhívta a figyelmet, a Nature magazin publikálta a Curie Intézet, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ, illetve a Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet tudósainak közös sikerét. A szakembereknek nem rég olyan molekulaosztályt sikerült kifejleszteniük, amely közvetlenül a sejtmembránt képes elpusztítani, amivel sejthalált idéz elő.
Ezzel az új felfedezéssel hatékonyabban lehet felvenni a harcot a daganatos megbetegedésekkel szemben. Az eddigi kezelések jelentős része a gyorsan szaporodó tumorsejteket célozta, de az áttétekért felelős, speciális sejtek képesek voltak alkalmazkodni. Ez az új molekulaosztály ezekkel a sejtekkel tud végezni.
A problémát okozó, úgynevezett gyógyszertoleráns perzisztáló tumorsejtek nagy mennyiségben expresszálják a CD44 nevű fehérjét, ami lehetővé teszi a számukra, hogy több vasat használjanak fel. Ezáltal agresszívabbak lesznek, és képesek alkalmazkodni az alapvető kezelésekhez.
Ugyanakkor a vas nagymértékű felhasználása érzékennyé teszi ezeket a sejteket a ferroptózisra, egy vas által katalizált sejthalálfolyamatra, ami oxidációt, a membránlipidek lebomlását idézi elő. A kutatók rájöttek arra, hogy a sejtek által felhasznált vas miként képes reakcióba lépni a hidrogén-peroxiddal. Ennek a reakciónak a hatására olyan kémiai anyagok termelődnek, amelyek károsítják a sejtmembránt, így az nem lesz képes regenerálni magát.
A kutatók létrehoztak egy új molekulaosztályt, amelynek a feladata, hogy a fent említett ferroptózist aktiválja.
A molekulák egyik része a sejtek membránját célozza, míg a másik magához a vashoz kapcsolódik, növelve a reaktivitást. Ezenfelül a fentomicin nevű molekulát úgy tervezték meg, hogy világítson a sötétben, ami segít, hogy a hatásmechanizmust mikroszkóp segítségével nyomon lehessen követni.
A szakemberek számos tesztet végeztek emlődaganatos, hasnyálmirigyrákos és szarkómás sejteken – mind olyan betegségek, amelyeknél a hagyományos kemoterápia kevésbé hatékony. Tapasztalataik szerint a daganat mérete jelentősen csökkent, így nagy esély van arra, hogy
új fegyvert találtak a tudósok a rák elleni küzdelemhez.
A jövőben klinikai vizsgálatokra lesz szükség, hogy a való életben is megfigyelhessék a molekulák működését, ugyanakkor az eddigi eredmények fényében a szakemberek bizakodóak.