Dél-Amerikában a lambda, mindenütt máshol a delta dominál, de akad még pár görög betűre pályázó, mutációkkal tűzdelt koronavírus.
Jelenleg a világ lakosságának 29,6 százaléka kapott valamilyen oltást a koronavírusok ellen, de csak 15,2 százalék rendelkezik két oltás utáni védettséggel. Amíg ezek a számok nem javulnak érdemben, lassan és biztosan újabb variánsok fejlődnek ki.
A koronavírusok mutációs hajlamát korlátozza, hogy a genomjuk mindössze 15 szakaszon változhat (úgy, hogy a vírus működőképes marad), ráadásul a legfrissebb ismereteink szerint a vírus komoly hibakorrekciós mechanizmusokat is tartalmaz a genetikai eltérések kigyomlálására.
Az először Indiában kimutatott B.1.617 variáns minden eddig ismert koronavírust legyőz, ha fertőzőképességről van szó. Ennek titka, hogy a fertőzöttek orrváladékában több mint ezerszer annyi vírusrészecskét mutatható ki, mint a többi változatnál. A korábbi egy hét helyett négy-öt nap alatt okoz tüneteket, tehát nemcsak szaporább, de gyorsabb is.
A delta-variáns közeli rokona a szintén Indiában anyakönyvezett delta plusz. A fertőzőképességen kívül a delta plusz a immunvédelem kikerülésében is ügyesebb. Jelenleg nem ismert, hogy mennyire súlyos megbetegedést okoz. Egyelőre 32 országban mutatták ki.
A C.37 variánssal decemberben találkoztak először Peruban. Míg az Egészségügyi Világszervezet besorolása szerint a delta „aggasztó”, a lambda egy kevésbé fenyegető, „figyelendő variáns”.
Egyelőre ellentmondó ismereteink vannak fertőzőképességéről, bizonyos adatok szerint az oltottakat is megfertőzi, mások szerint nem igazán. A Tokiói Egyetem kutatása úgy találta, hogy a kínai Sinovac-vakcina nem nyújtott védelmet ellene. A New York Egyetem orvosi karának felmérésén a Janssen-vakcina teljesített rosszul – ugyanitt az adatok szerint a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-oltás jól tartotta magát a béta-, delta-, delta plusz és lambda-változatokkal szemben is.
A lambda fertőzőbb a SARS-CoV-2 vuhani változatánál, de kevésbé fertőző, mint a delta. A lambda-variáns jelenleg Dél-Amerikában dominál, de az Egyesült Államokban nem tudott komolyabban teret hódítani, mivel kiszorul mindenütt, ahol a gyorsabban terjedő delta-variáns jelen van.
Az EU és a WHO közös járványügyi központjának táblázatai alapján különös figyelmet érdemel a lambdán kívül az éta- (B.1.525, Nigéria), a théta- (P.3, Fülöp-szigetek) és a kappa- (B.1.617.1, India) variáns. Közülük a kappa, valamint a B.1.620 okozott jelentős számú megbetegedést Európában.
A görög jelölés nélküli B.1.620, amelyet idén februárban mutattak ki Litvániában, a kutatók szerint Közép-Afrikából került Európába. Ismert mutációi alapján feltételezhető, hogy valamilyen szinten képes kicselezni az immunizációt.
A januárban Kolumbiában felbukkant B.1.621 ugyancsak érdemessé válhat a görög betűre, mivel öt olyan mutációval rendelkezik, amelyek között van olyan, amelyik ismerten ludas az immunvédelem kikerülésében és a fokozottabb fertőzőképességben is. Ez a változat egyelőre csak szórványosan fertőzött Európában.
Ugyanebben a táblázatban az aggályos variánsok között szerepel a már levonult hullámért felelős, ma már alfa néven ismert brit variáns (B.1.1.7) és további mutációval rendelkező változata, a megfigyelendők között két további, mutálódott brit variáns is szerepel.