Nagy Imre csak sodródott az eseményekkel, az 1956-os forradalmat nem ő vezette, és bár jár neki az emlékmű, jogos, hogy elvitték a Kossuth térről a szobrát – mondja Szakály Sándor, a kormányzati Veritas Intézet főigazgatója. A jobboldali történész a Magyar Hírlapnak zsidó ÁVH-sokról és arról is beszélt, hogy Prohászka-szobrot és újabb Trianon-emlékművet is szeretne, a numerus clausust pedig nem tartja jogfosztásnak.
Nem antiszemitizmus arról beszélni Szakály Sándor szerint, hogy az államvédelmi hatóság és a Rákosi-rendszer meghatározó vezetői zsidók voltak. A Horthy-rendszer sem épült antiszemitizmusra, ahogy a numerus clausus sem zsidótörvény volt. A Veritas Intézet történész vezetője erről a Magyar Hírlapban beszélt.
Az interjú apropója Nagy Imre szobrának Kossuth térről való eltávolítása volt, amit a kormányzat alá tartozó intézet főigazgatója megvédett, mondván „Nagy Imre nem keveset tett azért, hogy a Rákosi-rendszer létrejöjjön és működjön”, és valójában a forradalmat sem ő vezette, csak sodródott az eseményekkel. Nagy Imre ezzel együtt szerinte is azok közé tartozik, „akikre oda kell figyelni”, mert „amikor az utolsó pillanatban választania kellett az eszme és a nemzet között, az utóbbi mellett döntött”.
Szakály egyetért azzal, hogy a Jászai Mari térre kerüljön a szobor, szerinte ettől nem sérül Nagy Imre tisztelete. „Ahol több mint két évtizedig Nagy Imre szobra volt, eredetileg azoknak az emlékműve állt, akiket Nagy Imre eszme- és elvtársai gyilkoltak meg a Magyarországi Tanácsköztársaság százharminchárom napja alatt. Majd Nagy Imre eszme- és elvtársai azt az emlékművet lerombolták, hogy később annak a Nagy Imrének a mementóját tegyék a helyére, akit saját eszme- és elvtársai végeztek ki.”
Ezek mindenesetre nagyon furcsa, sajátosan perverz összefüggések
– mondta.
A történész tehát azt a kormányzati érvet fejtette ki ismét, hogy igazából csak „az eredeti állapot”, vagyis a Kossuth tér Horthy-korszakbeli állapotának visszaállításáról van szó. Ezután gyorsan igyekezett cáfolni, hogy általában is a Horthy-korszakot akarja visszaépíteni a kormány, hogy a gondolat végén a Horthy-korszak értékeiről beszéljen: nemzeti szuverenitás, európai felzárkózás, különben sem szabad utólagos elvárásokat megfogalmazni, „sok minden az 1919-es Tanácsköztársaságra adott természetes reakciókból következett”.
Szakály szerint a rendszer különben sem az antiszemitizmusra épült, az 1920-as numerus clausus törvény (ezt szokták időnként a nulladik zsidótörvénynek is nevezni) is másról szólt:
(...) a jogszabály nem is vonatkozott valamennyi egyetemre és karra, a szövegben konkrétan nem is szereplő zsidóságba pedig csak az izraelita hitűek, vagyis azok tartoztak bele, akik nem keresztelkedtek ki. Ezt lehet sérelmezni, ám attól ez még nem jogfosztás, hanem – meglátásom szerint – jogkorlátozás, és semmiképp nem helyes zsidótörvénynek nevezni
– mondta.
Szakály arról is beszélt, hogy ő támogatná Prohászka Ottokár – az antiszemitizmusáról is ismert nagy hatású katolikus püspök és szociális reformer – szobrának visszaállítását is (ez korábban a Károlyi-kertben állt), ahogy azt a tervet is, hogy a Kossuth térre még egy trianoni emlékművet is tegyenek.