Meglepő eredményre jutottak a kanadai Biodiversity Institute of Ontario kutatóintézet genetikusai, amikor a The International Barcode of Life projekt keretében azt vizsgálták, hogy kinyerhető-e az alkoholos oldatokban tartósított állati és növényi preparátumokból genetikai információ. A projektben egyébként 25 országból több mint 200 tudós dolgozik, és egy olyan DNS-adatbázis létrehozása a céljuk, ami a Földön fellelhető összes életforma genetikai mintáit tárolja.

Először 95 százalékos etanolban tartósított mintákkal tettek próbát, és hetven esetben sikerült a tartósító folyadékból kinyerni használható DNS-t. A második menetben 7-10 éve hasonló folyadékban úszó mintákat vizsgáltak meg, és itt is sikerrel jártak. A felfedezés, illetve a tartósító folyadékból a DNS kinyerésének módszere azért nagy jelentőségű, mert így a minta megrongálása nélkül lehet a genetikai kódot kinyerni belőle.

Végül kíváncsiságból tettek egy próbát a kutatók a híres mexikói meszkállal is: ez az az ital, amiben az üveg aljára egy kövér hernyót tesznek, amitől az jellegzetes színt és ízt kap. Sokszor keverik a tequilával, ami valójában a meszkálnak egy speciális fajtája, amit kétszer desztillálnak (a meszkált csak egyszer). A hernyót hivatalosan csak a Con gusano néven árult meszkálba teszik, és a közhiedelemmel ellentétben ez egyáltalán nem régi mexikói szokás, sima marketinges trükként kezdték el az 1940-es években alkalmazni.

A kutatók saját magukat is alaposan meglepték, amikor az alkoholból sikerült kivonni az éjjeli agávélepke (Hypopta agavis) lárvájának DNS-ét, annak ellenére, hogy a tartósító folyadék alkoholtartalma ez esetben csak 40 százalék, és rengeteg olyan összetevő is megtalálható benne, ami roncsolja a féregből kiszivárgó DNS-t.

Az eredményekre alapozva olyan új DNS-mintevételi technikákat dolgozhatnak ki, ami olcsó, nem károsítja a szöveteket, és olyan esetekben is alkalmazható, amikor a hagyományos technikák nem.