A német műszaki és szervezési világcég, a Fraunhofer Társaság az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetével (SZTAKI) hoz létre projektközpontot, a japán NIKON pedig az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) alapított egy új mikroszkópközpontot.
A projektközpont létrehozásáról szóló szerződést kedden írta alá Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Hans-Jörg Bullinger, a Fraunhofer Társaság elnöke. A mikroszkópközpontot Pálinkás József és Eimori Szumio, a Nikon elnöke avatta fel kedden.
A SZTAKI részeként működő, 3,5 milliárd forint ráfordítással létrehozott Termelésmenedzsment és -informatikai Projektközpont alkalmazott kutatásokra, valamint egyedi vállalati igényeket kielégítő, fogyasztóbarát megoldások kifejlesztésére és bevezetésére jön létre. Az új intézmény technológiai fejlesztései elősegítik a cégek versenyképességének növelését, a termelés magas színvonalú megszervezését. A szerződés értelmében a Fraunhofer és a SZTAKI három év alatt egymillió eurót fordít a projektközpont finanszírozására: az összeg felét a magyar fél állja a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által nyújtott támogatásból.
Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete a Harvard és az Oxfordi Egyetem után a Nikon harmadik referenciaintézete lett egy csúcstechnológiás képalkotóközpont létrehozásában. Ez azt jelenti, hogy a magyar tudósok hasonló műszerek segítségével kutathatnak, mint a világ vezető idegtudományi kutatóhelyein.
A két, összesen 300 millió forint értékű élettani mikroszkópot két műszer alkotja: egy automatizált lézeres kutatómikroszkóp, kiegészítve több kamerával és a Nikon legkorszerűbb objektívsorozatával, illetve egy másik, mikroszkópra épített elektrofiziológiai rendszer. Mindkét műszer az agyban zajló jelátviteli folyamatok részletes vizsgálatára alkalmas képalkotási módszerekkel dolgozik. A tervek szerint a Nikon a legújabb, forradalminak számító mérőrendszerét is elhelyezi néhány hónap múlva a KOKI-ban. Ez utóbbi forgalmazása nyáron kezdődik meg, és a sejtekben zajló molekuláris folyamatok vizsgálatát teszi lehetővé egy korábban elképzelhetetlen térbeli felbontással.
A Fraunhofer Társaság Németország legnagyobb kutatási-fejlesztési szervezete, 60 intézettel, a fejlesztéshez és az iparhoz közeli kutazási témákkal.
"A vállalatok számára végeznek szolgáltatásokat, a termelés megszervezésében segítve őket. Ez ma legalább olyan fontos innováció, mint egy konkrét műszaki újítás" – hangsúlyozta az MTI-nek Pálinkás József.
Hozzátette: a programnak köszönhetően a Fraunhofer Társaságon keresztül, amelynek a világ számos országában vannak központjai, a magyar tudás kijut a globális piacra. "Mély meggyőződésem, hogy ez szinte az egyetlen módja, hogy a magyar tudás ilyen mértékben kijusson a globális piacra" - jegyezte meg.
Az MTA elnöke a Nikon által létesített mikroszkópközpont kapcsán kiemelte: a világcég számára referencia lesz, hogy műszereit a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben használják.
"Elismerés a magyar kutatás-fejlesztés és a magyar tudósok számára, hogy egy világcég ide helyezi ezeket a műszerekkel azzal, hogy a berendezések értékesítésénél a KOKI-ra hivatkozhasson" - mondta Pálinkás József.
Freund Tamás akadémikus, a KOKI igazgatója azt emelte ki, hogy az új mikroszkóprendszerrel az élő sejtekben lesznek képesek követni a molekulák mozgását.
"Az eddigi mikroszkópos módszerek lehetővé tették, hogy igen nagy feloldással lokalizáljuk ezeket a molekulákat, de csak egy statikus állapotot lehet vizsgálni. Viszont az új módszerrel az elő sejtekben lehet a molekuláris mozgást vizsgálni. Ez nyilvánvalóan sokkal közvetlenebb út a funkció megoldásához. Másrészt molekuláris interakciókat lehet vizsgálni, azt, hogy különböző molekulák funkcionális kapcsolatba lépnek-e egymással. E kutatásoknak óriási jelentőségük van különböző betegségmodellekben, a kórképek mögött álló molekuláris szintű változások észlelésében. Ez nyilván az egyetlen út, hogy új gyógyszercélpontokat ki lehessen jelölni és arra gyógyszereket kifejleszteni" - magyarázta az akadémikus.