Mint a kutatók rámutatnak, megfigyeléseik szerint a szoros, stabil szociális kapcsolatrendszert kiépítő nőstények egészségesebbek voltak, és több egészséges utódnak adtak életet. Ezek az eredmények egyébként nem függtek a nőstényeknek a csoport hierarchiájában betöltött pozíciójától.

A kapcsolat a lényeg

"Abból kiindulva, hogy a magasabb csoportbéli státus több és jobb élelmet jelent, arra gondolhatnák, hogy a pozíció kulcsfontosságú az életkilátások tekintetében. A mi kutatásaink viszont arra világítottak rá, hogy a nőstények közötti kapcsolat sokkal fontosabb szerepet játszik. Ily módon egy alárendelt helyzetben lévő nőstények baráti kapcsolataik révén kompenzálhatják az egyéb hátrányokat" – magyarázta Dorothy Cheney, a University of Pennsylvania kutatója.

A páviánok rokonaikkal szoros csoportot alkotnak, ám mint a kutatók megjegyzik, a társas kapcsolatok részben a szerencse függvényei is. Az oroszlánok és leopárdok előszeretettel vadásznak a páviánokra. Azonban nem csupán a ragadozók vethetnek véget az öröknek vélt barátságoknak, a kutatók megfigyelései szerint a "barátnőt" váltó nősténypáviánok 80 százaléka annak ellenére tette ezt, hogy korábbi lelki társa is a csoport tagja maradt.

Kevesebb a stressz

A kutatók mindazonáltal nem tudják, hogy miként függ össze a nősténypáviánok közötti barátság és az állatok életkilátása. Nagy valószínűséggel a barátkozásnak stresszcsökkentő hatása van.
A páviánok társas kapcsolataiba nyert betekintés az emberek számára is megfontolandó tanulságokkal szolgálhat.

"Számunkra is épp oly fontos, hogy barátokra leljünk, mint fontos ez a nőstény páviánok esetében, és nem kizárt, hogy ugyanolyan okok folytán. A mi megfigyeléseink nagyon hasonlatos eredményeket hoztak, mint azok a kutatások, amelyek kimutatták, hogy a társas kapcsolatok nagymértékben kihatnak testi és lelki egészségünkre, valamint az életkilátásainkra. Meggyőződésünk szerint a barátságnak igen nagy szerepe lehetett a humán evolúció során" – emelte ki Joan Silk, a Kaliforniai Egyetem tudósa.