Ez a módszer tűnik jelenleg a legalkalmasabbnak arra, hogy biológiai alapon ki lehessen mutatni a betegséget - hangsúlyozták tanulmányukban a kutatók. A Harvard orvosi karán dolgozó Nicholas Lange elmondta, hogy a kutatások még gyerekcipőben járnak, de ha az Autism Research című folyóiratban publikált tanulmány eredményeit további több és nagyobb tanulmány is megerősíti, akkor a jelenleg alkalmazott szubjektív diagnosztikai módszereket le lehet majd cserélni az MRI-szűrésre. A tanulmány szerzői vizsgálati módszerükkel kapcsolatban kiemelték: nincs szükség hozzá különleges eszközökre, a világon bárhol alkalmazható ez a szűrés.

Az agy összetett és mindmáig rejtélyes eredetű működési zavarát - amely kihat a társadalmi érintkezésre, kommunikációra, más emberek érzelmeinek és viselkedésének megértésére - kora gyermekkorban észlelik.

A kutatócsoport harminc autista és harminc egészséges ember agyán végezte el az MRI-vizsgálatot. Az agy működésének hat aspektusát mérve a teszt 94 százalékos biztonsággal szűrte ki az autistákat. Az új részvevőkkel megismételt kísérlet ismét ugyanezt az eredményt hozta.

Lange arra is felhívta a figyelmet, hogy eredményeik az autizmus diagnózisának felállítását tudományosabban is megalapozottabbá teszik, hiszen ez a szűrés kevésbé alapul szubjektív megítélésen.

Az MRI-vizsgálat egészen korán elvégezhető, így az érintett gyerekek esetében korábban kezdhető meg a beavatkozás, a terápia, ami jobb eredménnyel kecsegtethet. Lange ugyanakkor leszögezte, hogy mivel az autizmus alapja az agyban nagyon mélyen van, súlyos esetben nagyon csekély a zavar megváltoztatásának esélye. A kutató szerint azonban a fejlődés korai szakaszában speciális személyre szóló terápiával sokat lehet javítani a nyelvi és társadalmi funkciók, valamint az érzelmi problémák terén is.

Az Egyesült Államokban minden 110. gyermeket diagnosztizálnak autizmussal. A betegség négyszer annyi fiúnál jelentkezik, mint lánynál.