A Homo sapiens számbeli túlsúlya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását a Cambridge-i Egyetem kutatói szerint. A Science pénteki számában publikált elmélet a dél-franciaországi Périgord-régióban talált régészeti és antropológiai leletek statisztikai elemzésén alapul. A kutatók választása azért esett a térségre, mert a régióban van európai viszonylatban a legtöbb neandervölgyi, valamint a korai modern emberrel kapcsolatos helyszín.

A kutatói azt találták, hogy lényegesen több helyszínt laktak be a modern emberek, mint a neadervölgyiek. A Homo sapiens letelepedési területei nagyobb kiterjedésűek voltak, több eszközt, állati és élelmiszermaradványt találtak ezeken a helyszíneken. Ebből arra a következtettek a tudósok, hogy a modern ember számbeli fölényben volt a Homo neanderthalensisszel szemben.

Minden jel szerint a Homo sapiens fejlettebb közösségi kapcsolatrendszert alakított ki, eszközeikből, ékszereikből, művészeti alkotásaikból kiindulva pedig a kutatók arra következtettek, hogy a modern ember fejlettebb aggyal rendelkezhetett, mint a neandervölgyi ember.

"Az Afrikából érkező modern ember nagy számban történő európai beözönlése arra kényszeríthette a neandervölgyi embert, hogy elhagyja megszokott élőhelyét, és olyan vidékeken telepedjen le, ahol nehezebb volt élelmet, menedéket találni" - hangsúlyozta Paul Mellars, a tanulmány vezető szerzője.

A modern ember fejlettebb technológiai megoldásai és közösségi kapcsolatrendszere új kihívások elé állíthatta a neandervölgyi embert.

"E verseny elől meghátrálva a Homo neanderthalensis a kontinens marginálisabb, kietlenebb térségeibe vonult vissza" - magyarázta Paul Mellars, aki szerint a végső csapást a neandervölgyi emberre a hidegebbre váltó éghajlat mérhette, bár ezt az elméletet a tudósok közül sokan vitatják.

"A neandervölgyi ember kihalását felgyorsíthatta a hirtelen beköszöntő lehűlés, amelynek következtében kontinens szerte kedvezőtlenebbé váltak a viszonyok negyvenezer éve" - tette hozzá Paul Mellars.