Egy philadelphiai kiállításon mutatják be a világhírű fizikus, Albert Einstein agyának negyvenhat darabját. Ez az első alkalom, hogy a preparált testrészeket a nagyközönség is láthatja. Einstein agya ugyanabba a múzeumba kerül, ahol egy amerikai elnök daganata és Abraham Lincoln gyilkosának egy szövetdarabkája is megtekinthető.
Kilenc napig lesz megtekinthető a philadelphiai Mütter Múzeum időszakos kiállítása, amelyen a látogatók Albert Einstein agyából metszett mintákat is megtekinthetnek. A negyvenhat tárgylemez egyikét az érdeklődők mikroszkóp alatt is megvizsgálhatják.
Einstein hetvenhat éves korában, 1955-ben halt meg. A boncolást végző Thomas Harvey a procedúrát követően nem tette vissza a professzor agyát. Harvey később azt nyilatkozta, hogy Einstein fiának kérésére cselekedett így, de a család később tagadta ezt az állítást.
Harvey az esetet követően elvesztette az állását, de az agyat megtartotta. Néha küldött egy-egy metszetet egyes idegsebészeknek, remélve, hogy megfejthetik Einstein zsenialitásának titkát. A kiállításon ezek a hajszálnál is vékonyabb – 20-50 mikron vastagságú – metszetek lesznek megtekinthetők.
A kiállítást szervező Anna Dhody elmondta, hogy a metszeteket eredetileg egy philadelphiai laborban készítették. Harvey hálából adta a mintákat Willam Ehrichnek, a patológusnak, aki a mintavételezést lehetővé tette. Ehrich 1967-ben halt meg, özvegye pedig egy helyi orvosnak, Allen Steinbergnek küldte el a mintákat, aki továbbadta azokat a Philadelphiai Gyermekkórház ideggyógyászának, Lucy Rorke-Adamsnek. A kiállított metszeteket ő adományozta a Mütter Múzeumnak, mivel véleménye szerint ezek az orvostörténelem fontos részei.
Az Einstein agyából készült metszetek illusztris társaságnak örvendhetnek. A Mütter Múzeumban van kiállítva Glover Cleveland, az Egyesült Államok huszonkettedik elnökének daganata, valamint egy, az Abraham Lincolt meggyilkoló John Wilkes Booth nyakából származó szövetdarabka is.
Dhody szerint a kiállításnak az a célja, hogy a nagyközönségnek is bemutassák egy zseni agyát. Egyelőre azonban nem tudni, hogy ennek az orvostörténeti vonatkozáson kívül van-e bármi jelentősége. Az elvégzett kutatások során kiderült, hogy Einstein agya több furcsasággal bír.
A metszetekből kiderült, hogy az agy az átlagosnál több, a komplex gondolkodásért felelős gliasejtet tartalmaz. Nehéz azonban megmondani, hogy ezek tették-e Einsteint zsenivé. Rorke-Adams elmondta, hogy Einstein agya mikroszkóppal vizsgálva fiatalnak tűnik. A vérerek jó állapotban vannak, és szinte semmi nyoma a kopási pigmenteknek, az öregedést jelző sejthulladéknak.
Az agy a kiállítást követően is a múzeumban marad, de Dhody elmondása szerint fontolgatják, hogy esetleg idegsebészeti kutatásokhoz kölcsönözhetik az agy egy-egy metszetét az ezzel foglalkozó intézeteknek. Az agyról készült nagyfelbontású felvételek azonban továbbra is megtekinthetők lesznek a múzeumban.