Az amerikai kormány egyik tudományos tanácsadó testülete arra kért két vezető tudományos lapot - az amerikai Science és a brit Nature magazinokat -, hogy mellőzzék a részletek közlését egy laboratóriumban létrehozott mutáns vírussal kapcsolatban, hogy ártó szándékkal ne tudják előállítani a potenciálisan milliók halálát okozó vírusokat.
A hollandiai Erasmus Orvosi Központban Ron Fouchier és kollégái emlősökön folytatott kísérletekben hozták létre az eddigi legfertőzőbb H5N1 vírust. Az eredményről először szeptemberben számoltak be tudományos konferencián, a tanulmány jelenleg közlésre vár.
A szóban forgó vírus a H5N1 madárinfluenza vírus egyik törzse, amelyet génmódosítással hoztak létre egy hollandiai laboratóriumban, és amely a vadászgörényekkel végzett kísérletekben minden korábbinál fertőzőbbnek bizonyult.
Az emlős egyedek közti átadhatóság azt jelenti, hogy emberről emberre is átterjedhet a H5N1 vírus mutáns törzse, ami a korábban ismert madárinfluenza vírustörzsekre nem volt jellemző. Biztonságpolitikai szakértők attól tartanak, hogy amennyiben az erőteljesen fertőző H5N1 előállításának módszere terroristák kezébe kerülne, a vírust biológiai fegyverként használhatnák fel.
Az amerikai Nemzeti Tudományos Tanácsadó Testület biológiai biztonságért felelős bizottsága (NSABB) áttekintette a témáról a tudományos sajtóban megjelent közleményeket, és ennek alapján azt javasolta a folyóiratoknak, hogy „eszközöljenek változtatásokat a leírásban", ezzel megelőzve meg egy „különlegesen komoly globális közegészségügyi fenyegetést".
Az NSABB olyan változtatást szeretne, hogy a kísérleteket ne lehessen reprodukálni pusztán a módszertani részletek alapján. A Science és a Nature illetékesei elmondták, hogy megfontolják az amerikai kormány – nem kötelező jellegű – kérését.
„Ugyanakkor azonban a Science aggodalmát fejezi ki a felelős influenza-kutatóktól származó, potenciálisan fontos közegészségügyi információk visszatartásával kapcsolatban" – tette hozzá Bruce Alberts főszerkesztő. Álláspontja szerint az emberek védelme érdekében is szükséges, hogy a hasonló vírustörzsekkel dolgozó kutatók megismerhessék kollégáik eredményeit.
„A tudományos szerkesztők mérlegelni fogják, miként járhatnak el a legjobban" – szögezte le Alberts, aki egyúttal kérte: tisztázzák, hogyan tenné elérhetővé az amerikai kormány az információkat mindazon felelős tudósok számára, akik kérik.
„Áttekintettük az NSABB példa nélkül álló ajánlását, amely korlátozná a nyilvánosság adatokhoz és módszerekhez való hozzáférését, és elismerjük a hátterében lévő motivációt" – közölte Philip Campbell, a Nature főszerkesztője. Véleménye szerint azonban nélkülözhetetlen a közegészségügy szempontjából, hogy az influenzavírusok bármely tudományos elemzése teljes részletességében elérhető legyen a kutatóknak.