Az utóbbi időszak legfontosabb tudományos bejelentését teheti meg az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) szerdán. A CERN magyar idő szerint délelőtt kilenckor akár azt is közzéteheti, hogy a Svájc és Franciaország alatt működő Nagy Hadronütköztetőben megtalálták a Higgs-bozont, azt a szubatomi részecskét, ami megerősítené a fizika standard modelljét, vagyis azt a rendszert, ami egyesít a négy alapvető kölcsönhatás közül hármat (az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást), és az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet alapjának tekinthető.
A bejelentés pontos tartalma egyelőre ismereten, a Daily Mail szerint azonban több mint jelzésértékű, hogy a bejelentésre meghívott öt fizikus szerint az a Peter Higgs is szerepel, akiről a részecskéknek tömeget adó mechanizmust, illetve az ebben fontos szerepet betöltő mezőt és szubatomi részecskét, bozont elnevezték. (Higgs nem az elmélet önálló megalkotója, vele nagyjából egy időben még öten publikáltak az akkor még nem Higgs-mechanizusnak nevezett elméletről. Ráadásul az eredeti felvetés a Nobel-díjas Philip Andersontól származott, még 1962-ből, Higgs volt az első, aki pontosan kidolgozta a részleteket.) A lapl egy, a konferenciára szintén meghívott kutató véleményére alapozva azt írja, hogy a CERN tudósai pillanatnyilag 99,99 százalékos pontossággal bizonyosak abban, hogy a Higgs-bozont találták meg, és a szakértők most azon dolgoznak, hogy ennél is nagyobb, 99,99995 százalékos pontosságot érjenek el.
A bejelentés körülményei ezen túlmenően is sokatmondóak lehetnek: a július negyedikei időpont ugyanis pont egybe esik az ICHEP nevű konferencia nyitórendezvényével. Az ICHEP a nagyenergiás fizikai világ seregszemléje, az egyhetes, ausztráliai rendezvénysorozatra a világ minden tájáról érkeznek tudósok, így érthető lenne, ha a CERN el akarná lopni a show-t a még épp időben megtett bejelentéssel. Ennek ellentmond viszont, hogy július negyedike az USA-ban munkaszüneti nap, márpedig nem lenne szép, ha a kutatásokban oroszlánrészt vállaló, amerikai Fermilab munkatársai kimaradnának a jóból.
A bejelentés fontosságát többen is óvatosan kezelik, nem véletlenül: az, ami a CERN szerint fontos, nem feltétlenül felel meg a közvélemény által fontosnak gondolt kategóriával. Korábban több közlemény is megjelent, ami az egyik fél szerint azt jelentette be, hogy már majdnem megtalálták a nem hivatalosan isteni, majd a hosszúra nyúló kutatás miatt istenverte részecskeként is emlegetett Higgs-bozont, pontosabban szűkült az az energiatartomány, ahol a továbbiakban keresni érdemes. A hétköznapi embereknek azonban ez csak annyit mondott, hogy továbbra sincs meg a bizonyíték. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Daily Mail már többször is megbízhatatlannak tűnt tudományos kérdésekben.
A nagy titokzatoskodás sem véletlen: tavaly ősszel komoly presztízsveszteséggel járt a fénynél gyorsabban mozgó neutrínók esete. A CERN túl korán kiadott közleménye nagy felbolydulást okozott a tudományos világban, hiszen ismereteink szerint sem elméleti, sem gyakorlati szinten nem létezhet semmi, ami a fénynél gyorsabban halad. Néhány hónappal később kiderült, ez továbbra is igaz, a jelenség mögött egy hétköznapi mérési hiba állt. A mostani bejelentést azonban már jó előre jelezte a CERN, így valószínűtlen, hogy ismét kérészéletű lenne a szerda reggeli tudományos szenzáció.