A Hubble által megfigyelt három csillagváros (Hercules, Leo IV és Ursa Major) törpegalaxisok, amelyek 13 milliárd évvel ezelőtt, mindössze 700 millió évvel az ősrobbanás után kezdtek el formálódni, majd valamilyen ismeretlen ok miatt megálltak a fejlődésben.

Azonos ok játszhatott közre abban, hogy lekapcsolódott bennük a csillagképződés - fogalmazott Tom Brown, aki szerint a legvalószínűbb ok a világegyetem újraionizálása. A reionizáció azt a folyamatot jelöli, amikor a hideg és semleges hidrogénnel kitöltött univerzum átalakult olyan világegyetemé, amely ionizált hidrogént tartalmazott, utóbbi összetevőire - protonokra és elektronokra hasadt. Ekkor vált a korai világegyetemet kitöltő hidrogénköd átlátszóvá az ibolyántúli sugárzás számára. A semleges hidrogén körülbelül 300 ezer évvel az ősrobbanás után töltötte ki a világegyetemet, a reionizáció pedig az ezt követő 1 milliárd évben zajlott le. Az asztrofizikusok szerint az első csillagok és galaxisok sugárzása indította be a reionizációt.

Tom Brown kollégáival az új tanulmányban azt vezeti le, hogy az újraionizációt okozó sugárzás sorvaszthatta el a csillagtermelést a Hubble által felfedezettekhez hasonlító törpegalaxisokban. Mindhárom galaxis a reionizáció előtt körülbelül 100 millió évvel alakult ki. Az újraionizáció nagy valószínűséggel elzárhatta a hidrogén-utánpótlást, amely létfontosságú a csillagképződés szempontjából. Így állhattak meg a növekedésben a törpegalaxisok.

A Hercules, Leo IV és Ursa Major átmérője csupán kétezer fényév, vagyis lényegesen kisebbek, mint a napjainkban a Tejútrendszer közelében elhelyezkedő törpegalaxisoké. Az objektumok 330 ezer és 490 ezer fényévnyi távolságra vannak a Földtől. A kutatások a három törpegalaxis még egy furcsaságára derítettek fényt: arra, hogy százszor annyi sötét anyagot tartalmaznak, mint közönséges anyagot. A Tejútrendszer mellett található fiatalabb, fényesebb törpegalaxisokban csupán tízszer annyi a sötét anyag, mint a látható.