Az ősuniverzum történéseibe engednek betekintést az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) folyó nehézion-kísérletek, amelyek eredményeiről a kvarkkutatók hétfőn kezdődött washingtoni világkonferenciáján, a Quark Matter 2012 című rendezvényen számolnak be a szakemberek – olvasható a CERN honlapján.

Az atomok magját alkotó protonokat és neutronokat még kisebb részecskékből, úgynevezett kvarkokból és gluonokból állnak. Jelenleg ezeket a részecskéket leginkább csak protonokba és neutronokba zárva lehet megfigyelni, a világegyetem történetének kezdeti szakaszában a magas hőmérséklet miatt szabadon létezhettek, forró őslevest, kvark-gluon plazmát alkotva.

A nagy handronütköztető ALICE, ATLAS és CMS kísérletében tavaly novemberben két hónapon át ólomionokat ütköztették, hogy a korai univerzumhoz hasonló feltételeket hozzanak létre. A tavalyi kísérletek során hússzor több adatot gyűjtöttek, mint 2010-ben.

Ütköztetések milliárdjait elemezve a CERN fizikusai sokkal pontosabban voltak képesek meghatározni az extrém feltételek között létrejövő anyag tulajdonságait. A washingtoni konferencián az ALICE, ATLAS és CMS-kísérletekben részt vevő fizikusok ismertetik a laboratóriumban valaha vizsgált legsűrűbb és legforróbb anyag korábbinál pontosabban megismert jellemzőit. Ez az anyag százezerszer forróbb, mint a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet és sűrűbb, mint egy neutroncsillag. „A nehézion-fizika kulcsfontosságú szerepet játszik az ősuniverzum természetének megértésében" – hangsúlyozta Rolf Heuer, a CERN főigazgatója. Magyarország a CERN tagja, így az LHC ősanyagkísérleteiben magyarok is részt vesznek.