Index Vakbarát Hírportál

Keresik a világító mélytengeri rákok titkait

2012. szeptember 7., péntek 18:43

Egyes tengeri élőlények látványos fényjátékkal teszik színesebbé az óceánok életét. Egy kutatócsoport a Karib-tengeri térségben vizsgálta a világító korallokat és más, biolumineszcens élőlényeket. Kutatásaik során meglepő felfedezéseket tettek: nem csupán a fénylő planktonokat, de színes vegyi anyagokat okádó élőlényeket is sikerült azonosítaniuk.

A biolumineszcencia az a jelenség, melynek során az élőlények kémiai reakció útján fényt állítanak elő. Ezeknek a vizsgálatával már az ókori görögök is foglalkoztak. A legrégebbi megfigyelések Anaximenésztől származnak, 2500 évvel ezelőttről. A természettudósok azóta számos biolumineszcens fajt azonosítottak, de még mindig keveset tudunk az óceán mélyén zajló jelenségekről. Egy, a Karib-tengeri térségben vizsgálatot indító kutatócsoport ezen szeretett volna változtatni.

A kutatók a Johnson-Sea-Link merülőrendszert felhasználva félmérföldnyi mélységbe merülhetett alá az óceánban. A történelem során valószínűleg ez volt az első, tudatosan a biolumineszcens élőlények vizsgálatára indított expedíció, még akkor is, ha más kutatók már korábban is vizsgálták a mélytengeri biolumineszcens fajokat. 2011-ben az Aberdeen Egyetem kutatói például ultra-érzékeny kamerákat használva rögzítették a biolumineszcens jelenségeket az Atlanti-óceán mélyén. Az Egyesült Királyságból származó kutatók számos élőlényt azonosítottak, melyek többsége a tengerfenék sziklás talajához közel élt.

Világító kökörcsin, fényt okádók rák

A kutatócsoport szeptember 6-án számolt be az eredményeiről. Megállapították, hogy a Karib-tengeri térség tengerfenéken élő biolumineszcens élőlényei kevésbé feltűnők, kevésbé látványosak, mint a nyílt óceánban élő rokonaik. A nyílt tengeren a fényt kibocsátani képes organizmusok arányát kilencven százalék körülire becsülik, ezzel szemben Tamara Frank, a Nova Southeastern University tengeri ökológiával foglalkozó munkatársa szerint a most vizsgálta fajok között csupán tíz-húsz százalék volt a biolumineszcens élőlények aránya.

A beszámolók szerint a biolumineszcencia többségéért a planktonok felelősek, de az expedíció során azonosították a világ első világító kökörcsinjét, egy garnélarákot, ami védekezésként fényes folyadékot hány, de ragyogó korallokat, tengeri csillagokat és tengeri uborkákat is találtak. A merülőrendszerre egy mechanikus kart is felszereltek, amivel a kutatók megbökdöshették az élőlényeket, hogy eldönthessék, világítanak-e.

A Karib-tengeri térségben a fénylő élőlények nem csak a tájékozódás miatt bocsátanak ki fényt, hanem ennek segítségével tudják megkülönböztetni a táplálékot a veszélyes vagy mérgező lényektől – legalábbis a kutatók ezt feltételezik. Sönke Johnsen, a Duke Egyetem biológusa, aki részt vett az expedícióban, hangsúlyozta, hogy ez csupán egy hipotézis, de más magyarázatot nem találtak a jelenségre.

Színkód a vakoknak?

Fél mérfölddel a tengerszint alatt a víz már megszűri a napfény színeinek nagy részét, így az uralkodó árnyalat a sötétkék. A kutatók emiatt sokáig úgy vélték, hogy az óceán mélyén élő lények színvakok lehetnek, elvégre a többségük teljes sötétségben él. Ezzel szemben néhány élőlény, például a rákok, az ultraibolya tartományt is észlelik, és képesek érzékelni a kék fényt is.

Johnsen szerint nem világos, hogy ennek milyen evolúciós okai vannak, mert ilyen mélységben ezt a tartományt szinte sosem lehet észlelni; az itteni élőlények tehát kvázi felesleges képességekkel rendelkeznek. A színlátásra ezzel szemben szükségük lehet, mert az állatok így tudják megkülönböztetni a kékes árnyalatú, ehető planktonokat a zöldektől, amik potenciálisan mérgezők lehetnek. Mindez azonban csak feltételezés, de nincs más magyarázat arra, hogy az állatoknak mi szüksége lehetne arra, hogy színkódok alapján éljenek és tájékozódjanak.

Johnsen szerint a kutatócsoport a jövőben további vizsgálatokat fog végezni, hogy megerősítsék az elméletüket. A kutatási program során az állatok viselkedését is alapos vizsgálatnak fogják alávetni; ennek részeként laboratóriumi és természetes körülmények között is megfigyelik majd a biolumineszcens fajokat. A kutatók további célkitűzése, hogy újabb, az ultraibolya tartományt is érzékelő élőlényeket fedezzenek föl.

Rovatok