Egy nemzetközi kutatócsoport kétezer év klimatikus adatait elemezte egy belize-i cseppkőbarlangban. Az eredmények alapján úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás játszhatott közre a maja civilizáció bukásában.
Évtizedek óta viták tárgya, hogy mi vetett végett az időszámításunk szerint 300 és 1000 közti maja kornak. A régészekből és geokémikusokból álló nemzetközi kutatócsoport Belize déli részén, az Uxbenka maja romvárostól alig 5 kilométerre lévő Yok Balum-cseppkőbarlangban végzett vizsgálatokat. Az időszámításunk előtt 30-tól csaknem napjainkig, 2006-ig tartó időszakot felölelő elemzések során két évezredre visszamenőleg határozták meg a csapadékmennyiség pontos eloszlását, majd az adatokat összevetették a térségben lévő maja emlékművekre vésett történelmi beszámolókkal.
A tanulmány vezető szerzője, Douglas Kennett, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológusa elmondta, hogy a szokatlanul bőséges csapadék 450 és 660 között az élelmiszertermelés növeléséhez, valamint demográfiai robbanáshoz vezetett a térségben. A népesség növekedése olyan városok megjelenéséhez vezetett a térségben, mint Tikal, Copán, vagy Caracol.
A legújabb klimatikus adatok azt mutatták, hogy 660 után fokozatosan egyre szárazabbá vált az éghajlat. A folyamat négy évszázadon át tartott, és a térség időnként súlyos aszályos periódusokat élt át. Mindez a mezőgazdasági termelés visszaeséséhez, a városállamok közötti háborúskodáshoz vezetett, a politikai hatalom központjai északabbra, a Yucatán-félszigetre tolódtak át. A legkegyetlenebb aszály 1020 és 1100 között, a jelentős maja központok eleste után sújtotta Belize déli részét; ekkor a maradék maja népesség is elhagyta a régiót.
Douglas szerint az évszázadok során csökkent a városok népessége, és fogyatkozásnak indult a maja uralkodók hatalma és befolyása. A kutató úgy látja, hogy a majákkal kapcsolatos gazdag régészeti és történelmi anyag lehetőséget nyújt a klímaváltozásnak a társadalmi és politikai rendszerek kialakulására és bukására gyakorolt hosszú távú hatásának komplex vizsgálatára.
Arlen Chase, a Közép-Floridai Egyetem antropológusa, aki a Yok Balum-cseppkőbarlang közelében lévő Caracol régészeti helyszín feltárásán dolgozik, nem ért egyet Douglas meglátásával. Chase szerint a maják sokszor és sikeresen alkalmazkodtak a környezeti változásokhoz, így a szárazság önmagában nem okozhatta bukásukat. Azt ugyanakkor ő is elismeri, hogy az aszályok komoly szerepet játszottak a maja civilizáció sorsában.