Az amazonasi esőerdő mégsem olyan sérülékeny a globális felmelegedéssel szemben, mint azt eddig széles körben vélték, mivel a klímaváltozásért felelős szén-dioxid egyfajta "légköri műtrágyaként" is kifejti hatását, jelentős mértékben hozzájárulva a növények fejlődéséhez – állapította meg egy új tanulmány.

A légkörbe jutó szén-dioxid serkentő hatása valószínűleg ellensúlyozni fogja ebben az évszázadban az emelkedő globális átlaghőmérséklet olyan káros következményeit, mint a szárazságok – írták a Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerzői. "Már nem tartok annyira a szén-dioxid okozta klímaváltozás miatti katasztrofális növénypusztulástól" – közölte a vizsgálatot vezető Peter Cox, az angliai Exeteri Egyetem professzora.

Cox volt a vezető kutatója annak a gyakran idézett 2000-es tanulmánynak, amely azt sugallta, hogy az amazonasi esőerdő nagyjából 2050-től elkezd kiszáradni, majd idővel kipusztul a felmelegedés hatására. Más szakemberek azóta olyan elméletekkel álltak elő, amelyek szerint a klímaváltozás előidézte tüzek szavannává alakíthatják az erdők nagy részét. A mostani tanulmány szerint azonban a növények képesek magukba szívni a légkörbe kerülő szén-dioxidot, és felhasználják azt leveleik, ágaik és gyökereik erősítésére, illetve szaporítására.

Az amazonasi erdők területének zsugorodása önmagában súlyosbítja a globális felmelegedést, amely az előrejelzések szerint több áradást, erősebb viharokat és az olvadó jégtakarók révén nagyobb globális tengerszint-emelkedést eredményezhet, a légkörbe kerülő szén-dioxid serkentő hatása azonban ellensúlyozhatja a klímaváltozás negatív hatásait, következésképpen az amazonasi erdők a 21. században is folytathatják a szénfelhalmozást – hangsúlyozta Cox.

A szakemberek becslései szerint a globális felmelegedés következtében 53 milliárd tonna elraktározott szén szabadulhat fel a tüzek révén a trópusi területekről, elsősorban az Amazonas térségéből. A szén-dioxid jótékony hatása azonban akár 319 milliárd tonnányi szén újbóli elraktározását eredményezheti. A tanulmány szerint a klímaváltozás jóval pusztítóbb hatással bírna az Amazonas térségére, ha az olyan üvegházhatású gázok, mint az ózon, vagy a metán – amelyek nem bírnak kedvező, megtermékenyítő hatással – nagyobb szerephez jutnának.