Az 5000 éves, egyiptomi kéknek nevezett színezőanyag tanulmányozása kulcsot adhat a mai tudósok kezébe újfajta, korszerű technológiákban felhasználható nanoanyagok kifejlesztéséhez – állapítja meg a Journal of American Chemical Society című folyóiratban közzétett tanulmány.

Az egyiptomi kék a legelső mesterséges festék, amelyet az egyiptomiak találtak fel az Óbirodalom idején, és tőlük több nép is átvette a Földközi-tenger térségben. Az ókori rómaiak körében, így Pompejiben, igen divatos volt, szobrok, sírok és festmények készítésénél egyaránt használták. Az élénk szín szépségét és hatását elemző vegyészeknek sikerült kimutatniuk eredetét: az anyag vegyi összetétele kalcium-réz-szilikát.

Tina T. Salguero, a Georgiai Egyetem kémiai tanszékének a professzora munkatársaival felfedezte, hogy a festék összetevői olyan vékony nanolemezekké hasadnak szét, amelyekből több ezer elhelyezhető lenne egy emberi hajszálon. A lemezecskék az emberi szem számára láthatatlan infravörös sugarakat bocsátanak ki, hasonlókat azokhoz, amelyeken távirányítók kommunikálnak tévékészülékekkel és telekommunikációs eszközökkel.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kalcium-réz-szilikátból kiindulva olyan anyagokat állíthatnak elő, amelyeknek igen magas műszaki színvonalú orvosi képalkotó berendezésekben, távirányító egységekben, biztonsági tintákban és egyéb korszerű technológiákban vehetnék hasznát.

Az Európai Bizottság meghatározása szerint a nanoanyag olyan anyag, amelyben a fő alkotóelemek valamelyik mérete a méter egymilliomod részének az ezredrészétől a méter egymilliomod részének a tizedéig terjedő tartományba esik.