no
Az egészséges szervezetnek valóban nincs szüksége a DNS-nek azokra a haszontalan részeire, amelyek nem kódolnak fehérjéket. A növények esetében legalábbis kijelenthető, hogy a hulladék DNS valóban hulladék, nincs rá szükség – mondta Victor Albert, az erről szóló tanulmány társszerzője, a New York-i Buffalo Egyetem munkatársa. Bár a felfedezés egy húsevő növénnyel kapcsolatos, a kutatás eredményét valószínűleg az emberi genom vizsgálata során is fel tudják majd használni.
Évtizedeken keresztül az volt a tudomány álláspontja, hogy genom nagy része látszólag nem tartalmat géneket, vagy nem vesz részt a gének be- és kikapcsolásában. A tudományos elméletek szerint elképzelhető, hogy a DNS-nek ez a területe olyan genetikai parazitákból áll, amelyek a DNS részeit lemásolják és ismételten beillesztik, vagy esetleg olyan ősi, egykor hasznos génekből állnak, amelyek mára kikapcsolódtak. Ezeket a részeket nevezték el a tudósok hulladék DNS-nek.
Az elmúlt években a tudósok azonban elkezdtek vitatkozni azon, hogy helyes-e ez az elnevezés, mert még kiderülhet, hogy valamilyen szerepe van a nem működő DNS-nek. Az ENCODE nevű projektben elkezdték feltérképezni az emberi DNS-nek azt a 3,3 milliárd bázispárját, amely nem vesz részt fehérjekódolásban. A kísérletek során az derült ki, hogy 80 százalékuk valamilyen biológiai aktivitást mutat, és befolyásolják, hogy mely gének legyenek be- vagy kikapcsolva. Hogy ezeknek bármilyen hasznos vagy szükséges funkciójuk van-e az ember számára, azt nem sikerült kimutatni.
Victor Albert és kollégái egy nedves talajon élő húsevő növény (Utricularia gibba) genomjáról készítettek térképet. Ez csak 80 millió bázispárból áll, ami még a többi növényéhez képest is viszonylag rövidnek számít. (a liliomé például 40 milliárdos). Ami érdekes volt a tudósoknak, hogy a húsevő növény 28 500 génje nem sokban különbözött a hasonló összetettségű növényekétől, egy valamit kivéve: nem tartalmazott sok haszontalan DNS-t. A növény úgy tűnik hulladék gének nélkül is jól boldogul.
A felfedezésből arra következtettek a tudósok, hogy az egészséges növényeknek igazából nincs szükségük a hulladék génekre – könnyen lehet, hogy ugyanez igaz az állatokra és az emberre is. Egyelőre rejtély, hogy egyes élőlények genomja miért duzzadt hatalmasra, míg a többieké rövid maradt. Az egyik lehetséges válasz az lett volna, hogy valamilyen evolúciós előnye van a hulladékmentes genomnak, de Victor Albert szerint ez nem valószínű, mert a nagy genommal rendelkező növények is jól elvannak.
Elképzelhető olyan egyszerű válasz is, hogy az Utricularia gibba biológiai folyamatai a fölösleges gének kihajigálását preferálják, nem a DNS folyamatos bővítését.