Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Rolf-Dieter Heuer, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatója avatta fel a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjában megvalósult WIGNER@CERN (Tier 0) nevű adatközpontot csütörtök délután Csillebércen. 100 gigabit per másodperccel száguld majd az adat Svájcból Magyarországra.
Pálinkás József, az MTA elnöke elmondta, hogy az adatközpont a kormány és az Akadémia példaértékű összefogásából rekordidő alatt, egy év alatt épült meg, a szerződés aláírása után pár héttel már megkezdődtek a munkák. Az elnök szerint a beruházás iparági hatása már most érezhető, de a budapesti tudományos életre is jelentős hatással lesz, hiszen a Wigner Adatközpont révén Magyarország hozzájárulása az európai kutatásokhoz jelentősen megnövekedett.
Pálinkás szerint Magyarország régi vágya teljesült azzal, hogy most már nemcsak a kutatásokhoz, hanem a CERN tudományos infrastruktúrájához is hozzájárul, hiszen, ahogy a CERN főigazgatója, Rolf-Dieter Heuer nevezte, a CERN agyközpontjának a fele Budapesten található. A központi épületek 8,5 milliárdba kerültek, ezen felül a központba 40 milliárd forintnyi számítástechnikai eszköz érkezik még.
Orbán Viktor szerint büszkék lehetünk a magyar kutatókra, és komoly esély van arra, hogy a 2010 után újjászervezett oktatási rendszer képes lesz olyan tudós fiatalok kinevelésére, akik helyt tudnak állni a legmagasabb színvonalú nemzetközi kutatásokban is. A miniszterelnök szerint a magyaroknak mindig hiányzott az a magyarországi tudományos színtér, amivel nem kell külföldre menni jelentős eredmények felmutatásához, mostanra azonban egyre több tudóst sikerül itthon tartani. Orbán szerint Magyarország jó földrajzi adottságai, stabil informatikai, távközlési infrastruktúrája és magasan képzett munkaereje miatt nyerte el a CERN pályázatát.
Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója szerint a budapesti adatközpont megnyitója egyben paradigmaváltást is jelent, hiszen a tudomány áttörte a tagállami határokat: a CERN-nek mostantól két szíve van, amelyből az egyik mától itt van Magyarországon.
A 4000 négyzetméteres, 4 teremből álló épületben kezelik azokat az adatokat, amelyek a hadronütköztetőben keletkeztek. A Tier-0 infrastruktúrájának új számítógépeit a Wigner Adatközpontba telepítik, ezeket kétszer 100 Gigabit per másodperc sávszélességű hálózat kapcsolja össze közvetlenül az CERN genfi számítóközpontjával, így a Nagy Hadronütközető (LHC) kísérleti adatai lényegében pillanatok alatt az akadémiai központba jutnak.
A CERN számítóközpont és az MTA Wigner Adatközpont közötti optikai kapcsolat hatalmas teljesítményét mutatja, hogy önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. A hálózati sebesség néhány éven belül várhatóan megduplázódik.
A CERN és Budapest között a leggyorsabb nagytávolságú összeköttetés épült ki, amely a Országos Széchényi Könyvtár teljes adatállományának hússzorosát 20 másodperc alatt juttatja ki Svájcba. A központból 80 petabájtnyi adatot várunk.