Az Északi-sarkkör tartósan fagyott talajának olvadása 10-30 éven belül megkezdődhet, és a felengedés közben kibocsátott gázok az üvegházhatás révén tovább gyorsíthatják a globális felmelegedést, állítja egy oxfordi tanulmány.
A permafroszt, azaz a tartósan fagyott talaj akkor kezd olvadni, ha a légkör az iparosodás előtti korszak klímájához képest 1,5 Celsius-fokkal felmelegszik. A globális középhőmérséklet az ipari forradalom óta már 0,8 fokkal növekedett, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az olvadási küszöböt 10-30 éven belül el is érheti - mondta el Gideon Henderson, az Oxfordi Egyetem Földtani Tanszéke kutatócsoportjának vezetője.
A kutatók a szibériai Lenszk melletti barlangban talált álló és függő cseppköveket vizsgálták meg. Ezek a jelenségek akkor alakulnak ki, amikor a felszíni víz a barlang tetején keresztül beszűrődik az üregbe, amelyben ugyanolyan a hőmérséklet, mint odakint. Az uránium- és ólomizotópoknak köszönhetően meghatározható, hogy a cseppkőoszlopok 945-400 ezer évvel ezelőtt alakultak ki. A talaj felengedése egybeesett azzal a korszakkal, amikor a felszíni hőmérséklet 1,5 fokkal melegebb volt az iparosodás előtti klímához képest.
A tartósan fagyott talaj az északi félteke felszínének körülbelül negyedét borítja, a talaj 1,7 milliárd tonnás széntartalma a felolvadás során megduplázhatja a légkörben jelenleg lévő szén-dioxid mennyiségét. Ezt a gázkibocsátást nem vették figyelembe a klíma felmelegedéséről szóló nemzetközi tárgyalásokon.
A nemzetközi közösség célja a globális felmelegedés 2 fokban történő maximalizálása, ehhez pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának további korlátozásáról kell megállapodni Párizsban, az ENSZ 2015-ben tartandó klímakonferenciáján. Amennyiben maradnak a jelenlegi intézkedések, a Föld éghajlata a 3-5 fokos felmelegedés felé tart.