Világító felhőket fotóztak vasárnap éjjel Verseg térségében. A látványos jelenség nem egyedülálló, de csak nyaranta lehet megfigyelni. A szaknyelven poláris mezoszférikus felhőnek nevezett jelenség kialakulására és viselkedésére máig nem született pontos magyarázat, de a létrejöttének az okát ismerjük.

A világító felhő (noctilucent cloud) kizárólag nyaranta látható, az északi és a déli félteke 50. és 70. szélességi fokai közt. Az északi félgömbön május közepétől augusztus végéig látható, amikor a Nap 6 és 16 fok között tartózkodik a látóhatár alatt. A jelenséget a vízjég apró, 40-100 nanométer átmérőjű kristályai okozzák: ezek rátelepszenek a porszemcsékre, és visszaverik a már horizont alatt lévő Nap fényét.

A kutatók ma sem értik pontosan, hogy a légkörbe kerülő, majd ott megfagyó vízpára hogyan juthat el egy nap alatt a sarkvidéki régióba, mivel nem ismerik ennek a rendkívül gyors mozgásnak a mechanizmusát. Az sem világos, hogy a világító felhők miért verik vissza a radarhullámokat az 50 megahertz és az 1,3 gigahertz közötti frekvenciasávban. Feltételezik, hogy a felhők jégszemcséit nátriumból és vasból álló vékony fémbevonat veszi körül, ami visszaveri a radarhullámokat.