Eddig csak Dél-Amerikában ismert erszényesek fosszíliáira bukkantak kutatók Ausztrália északkeleti részén; a felfedezés tudósok szerint megkérdőjelezi az erszényes állatok evolúciójáról alkotott elméletet.

A bokacsont- és a fogmaradványok Queensland szövetségi államban kerültek elő. Előbbi egy egérhez hasonló, a feltételezések szerint egykor Dél-Amerikát benépesítő erszényesé, utóbbi egy ismeretlen fajé. A foghoz hasonló fosszíliákat is eddig csak Dél-Amerikában, illetve Afrika északi részén találtak. A fogat felfedező Robin Beck paleontológus a tingamarrai ásatásokat vezető Henk Godthelp után az Archaeonothos henkgodthelpi nevet adta az ismeretlen fajnak, amely nem köthető ausztráliai erszényesekhez.

A felfedezések megkérdőjelezik az erszényesek evolúciójával kapcsolatos népszerű elméletet, vagyis azt, hogy az állatok a Gondwana szuperkontinens létezése idején vándoroltak a későbbi Dél-Amerikából a mai Ausztrália vidékéig. Laurázsiával együtt Gondwana a bolygó teljes szárazföldi részét magában foglalta 200 millió évvel ezelőtt, majd két részre vált: egy keletire (a mai Antarktiszra, Indiára, Madagaszkárra és Ausztráliára), illetve egy nyugatira (a mai Dél-Amerikára és Afrikára).

Azt, hogy az ausztráliai és a környező szigetek erszényesei egy közös, dél-amerikai ősre vezethetők vissza, 2010-ben a Münsteri Egyetem genetikusa, Maria Nilsson támasztotta alá. Robin Beck azonban úgy véli, az ausztráliai erszényesek ügye most egy csapásra bonyolultabbá vált az eddiginél. A kutató szerint az ausztráliai erszényesek rokonságban állnak egymással, az az erszényes, amelynek képviselőjétől a csont származik, viszont egy olyan csoporthoz köthető, amely évmilliókkal ezelőtt Dél-Amerikát népesítette be, és mindeddig azt gondolták róla, hogy nem vándorolt Ausztráliába.

Az ismeretlen erszényes esete ennél is nagyobb rejtély a kutatók számára, ugyanis nem tudják meghatározni, hogy Dél-Amerikából, Afrikából vagy netán más vidékekről származik.
A jelenlegi elmélet alapján lehetetlenség magyarázattal szolgálni ezeknek a fosszíliáknak a jelenlétére Ausztráliában. Elképzelhető, hogy az erszényesek szétrajzása nem egyszeri volt, hanem sokszor vándoroltak Dél-Amerikai és Ausztrália között - fogalmazott Robin Beck.

A paleontológus néhány erszényes Ausztráliából való eltűnésének, de Dél-Amerikában való túlélésének a kérdését is felvetette. Elképzelhető hogy Dél-Amerikában felfedeznek olyan fosszíliákat, amelyek Ausztráliára jellemző erszényesektől származnak? - kérdezte tanulmányában, miután azon gondolkodott, hogy az éghajlatváltozás kulcsfontosságú szerepet játszhatott-e az amerikai származású erszényesek eltűnésében.