Több mint kétmilliárd évvel ezelőtt, az eddig feltételezettnél négyszer régebben indulhatott fejlődésnek a többsejtű élet a Földön – erre következtetnek amerikai kutatók abból a fosszíliából, amelyet Dél-Afrikában találtak ősi üledékben.

A kövület megdönteni látszik azt feltevést, hogy a növények és az állatok kialakulásához vezető többsejtű élet kezdetleges formái csak 5-600 millió évvel ezelőtt tűntek fel a bolygón. A most felfedezett fosszília ugyanis 2,2 milliárd éves, és bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a Föld lényegesen korábban, már a prekambriumban zöldülni kezdett az első többsejtű, primitív életformák létrejöttével.

Az egészen apró, gyufafej nagyságú fosszíliák csomókat alkotnak, cérnaszerű szálak fűzik össze őket. „Egész biztosan nem növények voltak, de nem is állatok, hanem sokkal egyszerűbb élőlények” – közölte Gregory Retallack, az Oregoni Egyetem professzora. Az ősi többsejtűek arra a ma élő talajgombafajtára hasonlítanak leginkább, melynek belső üregét vele szimbiózisban élő ciánbaktériumok töltik ki.

„Most legalább van valamilyen elképzelésünk arról, hogy milyen lehetett a földi élet a prekambriumban” - mondta Retallacke. „Az új lelet méltán pályázhat a legrégebbi ismert eukarióta címére” - vonták le a következtetést a kutatók. Az eukarióták olyan élőlények, amelyek komplex struktúrával, valódi sejtmaggal és -hártyával rendelkező sejtekből állnak.