Egy kutatócsoport azt állítja, rájöttek, miért tart olyan sokáig, amíg a szervezet egy hosszabb utazás után alkalmazkodik az új időzónához. Az Oxford Egyetem kutatói megtalálták azokat a molekuláris fékeket, amik megakadályozzák, hogy a test belső órája átállhasson egy hosszabb repülőút után. A Cell folyóiratban megjelent tanulmány szerint az eddigi kísérleteknél használt egerekben a fékek szétkapcsolása után az állatok már gyorsabban alkalmazkodtak az új körülményekhez. A kutatók remélik, hogy az eredmények segíthetnek a jetlag, a gyors időzóna-átlépés hatásait semlegesítő új gyógyszerek fejlesztésében.
A szervezet belső órája segít a szervezetnek, hogy összhangban legyen a nappalok és éjszakák váltakozásával. A belső óra nemcsak az alvást ütemezi, de az éhségérzetért, a hangulatingadozásokért és a vérnyomásért is felelős. A szervezet a fény segítségével tudja ütemezni a belső óra működését, de amikor valaki hosszabb repülőútra indul, a szervezet nem tud azonnal alkalmazkodni a megváltozott környezethez az új időzónában. Ez kellemetlen tünetekkel, például fáradtsággal és általános levertséggel is járhat.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a belső óra miért nem alkalmazkodik rögtön az új időzónához. A vizsgálathoz egereket használtak; az emlősök biológiai órája az emberéhez hasonlóan működik. Ennek a központi része az agyban található szuprakiazmatikus mag.
A kutatók azt vizsgálták, hogy az állatok DNS-ének egyes szakaszai hogy változnak meg a fény hatására. Megállapították, hogy a fény számos gént aktivál, de egy fehérje, az SIK1 ezután megint inaktiválta őket. Az SIK1 úgy működött, mint egy fék, ami semlegesítette a fény hatásait. Az egereken több kísérletet is végeztek, hogy visszafogják az SIK1 működését, hogy az állatok akár hat időzónával arrébb is gyorsan tudjanak alkalmazkodni az új körülményekhez.
Az egyik kutató, Russel Foster a BBC-nek elmondta, hogy az SIK1 működésének aktivitását 50-60 százalékkal tudták csökkenteni, ami elég ahhoz, hogy számottevő hatást érjenek el. A kezeletlen egereknek néha hat napig is eltartott, mire hozzászoktak az új időzónához, de a kísérleti állatoknak ez hat óra alatt sikerült.
A mostani felfedezés nemcsak a jetlag elleni gyógyszerek fejlesztésében nyújthat segítséget. Foster szerint egyes mentális zavaroknak, például a skizofréniának gyakori kísérő jelensége a belső óra rendszertelen működése, így elképzelhető, hogy a friss kutatási eredményeket új pszichiátriai gyógyszerek gyártásánál is felhasználhatják.