Science fictionnek hangzik, de valójában létező elmélet, hogy a földi élet nem is a Földről származik, hanem az űrből érkezett hozzánk. Ez a panspermia elmélet, amely azt állítja, hogy meteorittal vagy üstökössel érkezett az első élő organizmus a Földre.

Az elmélet alapját az adja, hogy a Naprendszer hajnalán üstökösök és meteoritok ezrei bombázták állandóan a Földet és a többi bolygót. A bolygókból kiszakad kőzet aztán más bolygókon ért talajt. Ma is találunk olyan kőzeteket a Földön, amelyek bizonyíthatóan a Marsról származnak.

Az elméletnek azonban van egy nagyon fontos kérdése, amire eddig még nem válaszoltak a kutatók. Túléli-e az élő organizmus a földbe csapódást vagy a kiszakadást a bolygóból, illetve túlélik-e a mélyen fagypont alatti hőmérsékletet a világűrben.

Dina Pasini, a Kenti Egyetem kutatója végzett el egy kísérletsorozatot, amelyben ezekre a kérdésekre keresi a választ. A Nannochloropsis oculata egy óceánban élő algafaj, ennek a fagyott mintáját vetette alá szélsőséges körülményeknek, hogy tesztelje túlélőképességét.

Egy olyan különleges szerkezetet használt, amely nagy sebességre képes felgyorsítani tárgyakat. Pasini vízbe lőtt a fagyott algadarabokat, hogy megnézze, túlélték-e az ütközést. Az feltételeznénk, hogy minél nagyobb a sebessség, annál valszínűbb, hogy az alga nem éli túl. De nem ezt történt. Még 6,93 kilométer/másodperces sebességnél is voltak olyan részek, amelyek túlélték az ütközést. Nagyjából ez lehet az a sebesség, amit egy Földbe csapódó meteoritra jellemző.

Mivel az alga ilyen túlélőnek bizonyult, vagyis elviselte a fagyást és a becsapódást is, nem elképzelhetetlen a panspermia elmélete. A jég és a kő védelmet nyújt a sugárzással szemben, különösen akkor, ha az élő organizmus mélyen a meteorit belsejében van. Amit még fontos megjegyezni, hogy a légkörbe lépéskor tapasztalt nagy hőmérséklet ugyanannyira nem okoz kárt, mint a hideg, hiszen csak a kőzet külső rétegét melegíti fel.

A kutatók ezzel persze nem látják bizonyítottnak a panspermia elméletet, de nem zárható ki ez sem. Mindez számos kérdést felvet, ha például életet találunk egy távoli bolygón, akkor az teljesen idegen lesz, vagy lesz valami köze hozzánk?