Egy átlagos év hőmérséklete – plusz-mínusz 14 év – 2047-re válik melegebbé, mint a legmelegebb évé 1860 és 2005 között, amennyiben az üvegházhatást kiváltó gázok mennyisége tovább növekedik. A változás elsőként a forró égövi országokban lesz érezhető – állítja a japán és hawaii tudósok által készített tanulmány.

„Az eredmény sokkolt minket. A forgatókönyvre való tekintet nélkül, a változás hamarosan bekövetkezik. Akármilyen klímához volt szokva az én generációm, az már a múlté lesz” – jelentette ki a tanulmány vezető szerzője, Camilo Mora, a Hawaii Egyetem tudósa.

A felmelegedés elsőként olyan városokat sújt, mint az indonéziai Manokwari, amelyben már 2020-ra új klímával kell számolni, vagy a jamaicai Kingston, amelyben 2023-ra következnek be a változások a legrosszabb forgatókönyv szerint. A másik véglet Moszkva, amelynek klímája 2063-ra változik meg, vagy az alaszkai Anchorage, ahol 2071-ben kell erre számítani – írták a kutatók.

Becslésük szerint egy- és ötmilliárd között lesz azok száma, akik számukra szokatlan éghajlati körülmények közé kerülnek, ami ráirányítja a figyelmet arra, hogy mekkora hatása van az ember okozta károsanyag-kibocsátásnak.

A Nature című folyóiratban publikált tudományos dolgozat az üvegházhatású gázok visszaszorítását sürgeti, hogy korlátozni lehessen a klímaváltozás társadalomra és természetre gyakorolt hatását.

Megállapításuk szerint a trópusok a legérzékenyebbek a változásra. Az Északi-sarkon jelentkezik a legnagyobb abszolút hőmérséklet-emelkedés, ám az a térség a történelem során nagy hőingadozásnak volt kitéve.

A tanulmányhoz fűzött kommentárok ugyanakkor megjegyzik: a tudósok nem fejtették ki megfelelően, hogyan lehetne meggyőzni az embereket a melegedés okozta gondokról. A szkeptikusok ugyanis az utóbbi 15 év tapasztalataira hivatkozva – amikor a globális felmelegedés lelassult – megkérdőjelezik az azonnali beavatkozás szükségességét.

A világ vezető klímatudósai szeptemberben leszögezték: minden korábbinál jobban meg vannak győződve arról, hogy az ember tehet a globális felmelegedésről, és figyelmeztettek, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatása kihathat a következő évszázadokra.

Az IPCC, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete rámutatott, hogy a felmelegedés lelassulása természetes folyamat volt, a globális klímaváltozás azonban a Földön további áradásokhoz, aszályokhoz és a jégsapkák olvadása miatt a tengerszint emelkedéséhez fog vezetni, aminek következtében az alacsonyabban fekvő szigetek eltűnhetnek.

Az új tanulmány szerint a károsanyag-kibocsátás csökkentése 2069-ig tolhatja ki az új klíma kialakulását.

Egyes szakemberek új perspektívája miatt dicsérték a tanulmányt, mivel a korábbi elemzések fix dátumokhoz, 2050-hez vagy 2100-hoz kötötték a klíma vizsgálatát. Chris Huntingford brit szakértő szerint a tanulmány megmutatja, hogy egy ma extrémnek tartott év mikor válik normálissá.

A tanulmány 1860-tól vizsgálta a Föld hőmérsékletét, amikortól megbízható feljegyzések maradtak fent. Az ENSZ klímacsoportjának tudósai jelentésükben arról számoltak be, hogy az elmúlt 1400 évben az 1983 és 2012 közötti időszak volt a legmelegebb.