Azok a tinédzserek, akik későn mennek aludni, hosszú távon rosszul járnak. Nekik ugyanis később több nehézségük lesz a tanulásban és az érzelmek terén is, mint azoknak, akik már korán alszanak, bizonyították az amerikai Berkeley Egyetem kutatói.

A kutatók a reprezentatív felmérésben 2700 serdülő 1994 óta gyűjtögetett adatait elemezték. Harminc százalékuk éjjel fél 12 után vonult ágyba a dolgos hétköznapokon, a nyári szünetben pedig éjjel fél egy után. Ők voltak azok, akik érettségi után sokkal inkább megsínylették az érzelmi hullámvölgyeket. A nyári késői lefekvés ugyan nem volt hatással az év közben szerzett jegyekre, az emocionális gondokkal azonban ez is összefüggött. A vizsgált fiatalok közül sokan nem kapták meg az ajánlott napi kilencórányi alvást sem, és nehezükre esett ébren maradni az iskolában.

A pubertáskorban a fiziológiai és anyagcsere-funkciókat szabályozó ritmus általában eltolódik a késői lefekvés irányába. Ennek oka a szülői, az iskolai és a szociális elvárások, illetve az elektromos kütyük hatásainak kereszteződésében keresendő. Ugyanis a laptopok és az okostelefonok fénye csökkenti a melatonin hormon termelését, amely a normális bioritmusért felel.

A kutatók szerint az új eredmények meggyőző érvek a későbbi iskolakezdés mellett, legalábbis meggyőzőbbek, mint az elméleti, szociális és technológiai nyomás. Ugyanakkor a délutáni szakkörök és a barátokkal töltött esték bonyolultabbá teszik a kérdést, állítják a szakemberek. Szerencsére azonban az alvási szokások könnyedén megváltoztathatók, ha a diákok is akarják, írja a Berkeley, majd megismétli: az éjszakai baglyok komolyan veszélyeztetik a teljesítményüket.