A magyar ember a hófödte tájról ritkán asszociál szörnyű zajokra (Most tél van és csend és hó és halál – Vörösmarty), pedig a víz alatti jeges fjordok jégolvadás idején szörnyű zajt csapnak. A sarkvidék a jégolvadás miatt valószínűleg a leghangosabb természetes tengeri környezet a Földön.
Erin Pettit, az Alaszka Egyetem geofizikusa víz alatti mikrofonokkal tanulmányozta a gyorsan változó sarkvidéki környezetet. A gleccserolvadás hangjából próbálja kitalálni, hogy milyen gyorsan olvad a sarkvidéki jég.
Glacier Acoustics Project – Hilary Hudson on Vimeo.
Pettit ötlete onnan jött, hogy kajakozás közben sokszor hallotta a jégolvadás hangjait. Ezután több víz alatti hidrofonállomást is felállított az alaszkai partvidéken. A detektorok száz méterrel az óceánfenék fölött lebegnek. Az állomásokat azért telepítették a víz alá, mert itt sokkal jobban hallatszanak a hangok.
Petti szerint a zaj arra emlékeztetett, amikor a víz alól hallgatjuk, ahogy az eső veri a tenger felszínét. A jeges fjordok környékén ez a zaj viszont állandóan hallható; gyanakodni kezdett, hogy ezt a jégolvadás okozhatja. Több ellenőrzött kísérletet végzett, majd két akusztikai szakértővel, Kevin Lee-vel és Preston Wilsonnal vizsgálta meg, honnan eredhet a hang.
Pettit gleccsermintákat küldött a hangmérnököknek, akik ezeket hűtött vízzel teli tartályokba helyezték. Ezután hangfelvételt és videót készítettek a jégdarabok olvadásáról, hogy rögzíthessék, pontosan hogy szabadulnak fel a buborékok az olvadó jégből. Ezek akkor keletkeznek, amikor a hó és a jég rétegei összefagynak, és csapdába ejtik az összenyomott légbuborékokat.
A két hangmérnök megállapította, hogy az olvadásnál a kiszabaduló buborékok okozzák a zajt. Lee elmagyarázta, hogy a buborékok hangot bocsátanak ki, ahogy kiszabadulnak a jég fogságából. Ez érthető, mivel minden buboréknak van természetes rezgése; ennek a frekvenciája a buborék sugarával fordítottan arányos.