A diszlexia a nyelvvel és az olvasástanulással kapcsolatos képességzavar. Gyerekkorban szokott feltűnni, amikor az iskolában valakinek különösen nehezen megy az olvasás, attól függetlenül, hogy az intelligenciája, az egyéb képességei egyébként nem maradnak el a társaitól. A diszlexiásoknak gondot okoz a betűk, szavak és számok felismerése, a leírt karaktereket gyakran felcserélik vagy rossz sorrendben olvassák össze. Egyes felmérések szerint különböző mértékben a Föld népességének 10 százalékát is érintheti a diszlexia. A kutatók régóta próbálják felderíteni a jelenség okát, és most egy belga kutatócsoportnak sikerült is megtalálni az agyban a zavarért felelős területeket.

Ha szöveget olvasunk vagy hallunk, az agyunk felépít egy térképet, ami segít az egyes betűk vagy hangok értelmezésében. Ennek nagyon robusztusnak, de egyben rugalmasnak is kell lennie, hogy például a bárhogyan leírt vagy kiejtett B betűket mindig B-nek értelmezze, de soha ne keverje össze a hasonló hangalakú és formájú D-vel. A tudósok eddig úgy sejtették, hogy a diszlexiások agyában ez a térkép épül fel hibásan, de a belga KU Leuven egyetem kutatócsoportjának kísérlete ezt cáfolta.

A kutatásban 23 diszlexiás felnőtt agyi aktivitását térképezték fel, és ezt egy 22 fős tökéletesen olvasó kontrollcsoporttal hasonlították össze. Mint kiderült, a betűk és hangok leképzése az említett agyi térképpel tökéletesen működik a diszlexiások esetében. A kutatók ezután az összeköttetéseket vizsgálták meg a beszéd feldolgozásában közreműködő 13 agyterület között. Itt megtalálták a fő különbséget a diszlexiások és nem diszlexiások agya között: az úgynevezett Broca-terület (a motoros beszédközpont a domináns agyfélteke frontális lebenyén), illetve a jobb- és baloldali agykéreg közti kapcsolat a diszlexiásoknál látványosan gyengébben működött, mint a kontrollcsoport tagjainál. Azt is kimutatta a vizsgálat, hogy minél rosszabb ez a kapcsolat, annál súlyosabb a diszlexia a tesztalanynál.

Bart Boets, a kutatást vezető tudós ahhoz hasonlította a jelenséget, mint amikor egy szerver tökéletesen működik, de a felhasználó internetkapcsolata túl lassú és akadozik – így hibásan vagy hiányosan jelennek meg a weboldalak a böngészőjében.

A tudományos közvéleményben vegyes fogadtatásra talált a felfedezés. Vannak, akik az elmúlt öt év legfontosabb eredményének tartják az agykutatásban, mások megkérdőjelezik az egész kutatást, és azt mondják, a rossz agyi kapcsolat nem az előidézője a diszlexiának, hanem a következménye: mivel az ezzel küzdő emberek keveset olvasnak, nem finomodik a sok gyakorlattól a agyterületek közti huzalozás.