Sikerült azonosítani az első olyan csillagot, amely a Nap közvetlen rokona, és szinte teljesen biztos, hogy ugyanabból a gáz- és porfelhőből származik. A kutatómunkát Ivan Ramirez csillagásza, a Texas Egyetem munkatársa vezette.

A felfedezésnek hála könnyebb lesz megtalálni a Nap többi rokonát, és pontosabb válaszokat kaphatunk arra a kérdésre, hogy miként jött létre a Naprendszer, és azon belül az életet adó Föld. Arra is van némi esélyünk, még ha nem is túl sok, hogy a hasonló csillagok közelében szintén élő bolygókat találunk.

A Ramirez által felfedezett rokon csillag neve HD 162826, körülbelül  110 fényévnyire van tőlünk a Herkules csillagképben, és bár a Napunknál 15 százalékkal nagyobb tömegű, szabad szemmel nem látható. Egy kisebb méretű távcsővel azonban már könnyen megtaláljuk a fényes Vega nevű csillag közelében.

Csillagászok harminc lehetséges jelöltet találtak, melyek a Nap családjába tartozhatnak, és Ramirez ezek közül vizsgált meg alaposabban huszonhármat, a McDonald Obszervatórium Harlan J. Smith teleszkópjával. A többit a chilei Las Campanas Obszervatóriumból kellett megfigyelnie, mert azok csak a déli féltekéről látszanak.

Munkája során nagy felbontású spektroszkóppal elemezte a csillagok kémiai összetételét, és hogy a csillagok milyen pályát járnak be a Tejút középpontja körül. Mindezek alapján sikerült leszűkíteni a kört egyetlen rokonjelöltre, a HD 162826-ra.

A projekt azért különösen fontos, mert kezelhetetlenül sok adat fog érkezni a Gaia űrszondáról, amellyel a Tejút háromdimenziós térképét készítik el, és jól jön majd egy módszer, amivel azonosítani tudják majd a fontosabb csillagokat. Ramirez csapata például arra is rájött, hogy a bárium és az ittrium különösen fontos kémiai elem a csillagok rokonságának megállapításában.