Egy havannai tanácskozáson elhangzott, hogy Kuba partjainál 27 centiméterrel is emelkedhet a tengerszint 2050-re, és 2,3 százalékot veszíthet a szárazföldjéből – írja az MTI.

Gisela Alonso, a Környezetvédelmi Hivatal igazgatója elmondta, hogy a klímaváltozás hatásáról, a kockázatairól és a parti térségek sebezhetőségéről és minőségéről kutatások folynak, illetve védelmi terveken és programokon is dolgoznak.

Alonso arról is beszélt, hogy az emberi egészség is érzékenyebbé válik, részben az éves középhőmérséklet, részben az évszakok megváltozása miatt.

A Kubai Óceánkutató Intézet adatai szerint az utóbbi ötven évben átlagosan tíz centimétert emelkedett a tengerszint a globális felmelegedés miatt Kuba körül. Az intézet kutatásai szerint 122 kubai települést fenyeget a klímaváltozás, ezek el is tűnhetnek a térképről. Így több mint 9 ezer parti épület, sok strand és fürdő kerülhet víz alá.

Nery Urquiza, a klímaváltozás következményei elleni küzdelem programigazgatója szerint az éghajlatváltozás intenzívebb aszályokkal is járhat. A tendencia a gyakoribb száraz időszakok felé mutat, különösen a keleti országrészekben, ezért az aszály elleni programok többek között a talaj javítását és az erdők visszatelepítését célozzák.