Az ózonlyuk nyilván nem olyan izgalmas, mint egyes közéleti szereplők testnyílásai, de nemcsak pina van a világon, hanem környezetvédelem is. Az autózásban a vonalas zöldek az élővilág gyilkosait látják, pedig nem kell ennek így lennie; sok olyan autó van, amik nem sokkal drágábbak az aktuális modelleknél, viszont energiatakarékosak, modernek, könnyű hozzájuk energiaforrást találni, és sokkal kevesebbe kerül a fenntartásuk is. Mi a helyzet az alternatív energiaforrások piacán? A krumpliszagú bogárhátú vagy a rezsicsökkentett Volvo az ön autója? Segítünk megkeresni.
HIDROGÉN – HINDENBURG PADLÓGÁZZAL
Gázhajtással működő jármű, ahol az üzemanyag egy erősen robbanásveszélyes anyag? Mekkora ötlet! A Hindenburg utasai biztos tudnának mesélni róla, ha nem vesztek volna oda mind a harmincöten, amikor fölrobbant. Pedig a hidrogén az autókhoz is jól használható üzemanyagként, sőt, kapásból kétféle módon: az egyik eljárás a hidrogént hasznosító üzemanyagcellákra épül, a másik a belső égésű, de hidrogénnel működő motor. (Dugattyús motorban igen kis teljesítményre képes, rossz hatásfokkal, tehát hülyeség így felhasználni.)
Az üzemanyagcellás járművekben a hidrogén termeli az autót meghajtó elektromosságot. A hidrogénautók abban viszont különböznek az elektromos autóktól, hogy itt nem akkumulátorról jön a tápfeszültség, hanem menet közben termelődik az üzemanyagcellákból. A vegyi folyamatban hidrogén és oxigén elegyítésével állítanak elő elektromosságot, a melléktermék – vízgőz – a kipufogócsövön át távozik.
A hidrogént viszont elő is kell állítani, aminek szintén nagy az energiaigénye. Ezután 700 barra össze kell sűríteni, vagy -253 fokra lehűtve cseppfolyósítani, ami szintén energiafogyasztással jár. Hűtve tárolva két hét alatt elpárolog a tankból; ha nem engedik szellőzni, szétnyomja az üzemanyagtartályt.
ELEKTROMOSSÁG – LÁNGOLÓ MOBILAKKU AZ AUTÓPÁLYÁN
Ismerősen cseng a Tesla név, ugye? A Kárpát-medencében éppúgy észbe juttathatja a vezeték nélküli elektromosságot, mint az olcsó csehszlovák lemezjátszókat. De most nem ezekről van szó, hanem az utóbbi évek egyik emblematikus járművéről, pontosabban az összes elektromos Tesla-autóról. Ezeket mind villanymotor hajtja, amit a legmodernebb akkumulátorok táplálnak.
A villanyautó ötlete nem vadonatúj: az első elektromos autók már akkor feltűntek, amikor még a benzinmotoros Ford T-modell is újdonság volt. Mára sokat finomodtak az energiafelhasználási és tárolási módszerek, és az elektromos autókat sem sújtja a korai modellek átka: a kis hatótávolság és a hosszú újratöltés.
A Tesla sikere nagyrészt az új típusú lítiumion-akkumulátorok elterjedésének köszönhető; ilyenek vannak az okostelefonokban és a laptopokban is. A korábbi típusokkal ellentétben ez viszonylag gyorsan tölthető, és a menetteljesítménnyel sincs baj: a Tesla Roadster sok benzinmotoros gépet állva hagy.
BIODÍZEL – A KÖRNYEZETVÉDŐK KASSZÁM-RAKÉTÁJA
Jó hír: valóban gyártható biodízel maradék napraforgóolajból és állati zsiradékból. Rossz hír: sajnos nem elég, ha a tankba borítjuk a megmaradt sütőolajat keszegestül, hogy padlógázzal repeszthessünk Kolozsvárig. Még szerencse, hogy ehhez csak biodízellé kell finomítani a megmaradt olajat.
Az igazi megszállottak még a környékbeli éttermekből is elkunyerálják a maradék sütőolajat biodízel-alapanyagnak, így joggal gondolhatnánk, hogy pofonegyszerű a dolog. A művelet nem bonyolult, de nem is veszélytelen; ha rossz kotyvalékot gyártunk, azt csak akkor fogjuk megtudni, ha tönkremegy tőle az autó. Mondjuk kigyullad. A garázzsal és a házzal együtt. Az egész környék lángba borul. Síró gyerekek. Erdőtűz. Tűzoltók reménytelen küzdelme. A menekülésre képtelen, halott mókuscsecsemők égett csontváza a fészkekben.
Nem hiányzik ez senkinek, ugye? Inkább kérjen tanácsot szakértőtől, ha biodízellel hajtott autót akar, meg házilag főzött üzemanyagot. A mai modern, nagynyomású dízelbefecskendező rendszereknél egyébként is tiltják a biodízel használatát, mert tönkreteszi, csak a tíz-húsz éves, adagolós motorok eszik meg zokszó nélkül.
De a dolog működik. Az üzemanyag gyártása kis kockázattal jár, de ez a Kasszám-rakétákra is éppúgy igaz, és a környezetvédelemért veszélytelenül is lehet harcolni. Ráadásul a biodízel, azon túl, hogy kevésbé szennyező, mint a fosszilis üzemanyag, még jó szagú is. Ha legközelebb Hawaiin jár, szaglássza meg őket; a Volkswagen itt futtatja a világ első biodízelautó-kölcsönzőjét, egy csomó bogárhátúval. Állítólag olyan az illatuk, mint a sült krumplis standoknak.
ETANOL – AMIT MÉG HORN GYULA SEM TUDOTT MEGINNI
„Amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is!” – hangzik a népi bölcsesség. Nos, alkoholt sokféle növényből ki lehet vonni, de nem biztos, hogy minden út a pálinkába vezet. Az etanol a biodízelhez hasonlóan növényi alapú üzemanyag, és hogy milyen jó alternatívája lehet a benzinnek, azt az is mutatja, hogy sokszor a benzinhez keverik, így csökkentve a károsanyag-kibocsátást. Az EU-ban is törvény írja elő, hogy a benzinnek biokomponenst (itt: etanolt) kell tartalmaznia; az arányt nemrég emelték 5-ről 10 százalékra.
De mi az az etanol? Egy növényekből előállítható alkoholfajta, de pálinkát nem lehet főzni belőle. Legfeljebb denaturált szeszt, de azt csak azok a szovjet kolhozparasztok merték gyümölcsporral felütve meginni, akiknek ez is óriási élmény volt a második világháborúban sütött trágyás-szalmás lepények után (Horn Gyula visszaemlékezése). Az etanol ugyanakkor kiváló üzemanyag; Brazíliában a hetvenes évek óta használják, a győri Audi motorgyárában is készítenek ilyen motorokat, és több cég készít etanollal is üzemeltethető autót. (A Suzuki négy éve mutatta be az első ilyen modelljét, az E25-öt.)
Az etanolt mezőgazdasági terményből lehet kivonni; az Egyesült Államokban kukoricából gyártják, Brazíliában cukornádból. Európában azon dolgoznak, hogy mezőgazdasági hulladékból, például faforgácsból vagy szalmából állítsák elő, mert így az élelmiszer-termelést nem veszélyeztetné a jófajta alkohol. Hogy ez miért probléma, azt mindjárt elmagyarázzuk.
Akkor miért nem etanol hajt minden autót? Azért, mert a gyártása drága; az alkoholt csak nagy energiabefektetéssel lehet kivonni a növényekből. Az sem szerencsés, hogy a farmerek jobban járnak, ha a benzinkutaknak termelnek, mint a hétvégi piacnak.
Ha a kukoricából több etanol lesz, mint sertéstakarmány, és ön dönt, hogy rumot iszik vagy vezet, megérti, mi ezzel a baj. Ha nem tart disznót, utálja a rumot, és busszal jár, akkor is észre fogja venni, mennyire felmennek majd az élelmiszerárak, és rájövünk, hogy a szaros lepény nem finom.
CSEPPFOLYÓS FÖLDGÁZ – HANGROBBANÁS AZ AUTÓPÁLYÁN
A gázzal, amivel a tűzhely működik, autókat is meg lehet hajtani. Bár fosszilis üzemanyag, és ugyanúgy ki kell bányászni, mint az olajat, az Egyesült Államoknak nagyobb tartaléka van belőle, és tisztábban ég a benzinnél és a gázolajnál.
A konyhai tűzhely takaréklángja is földgáz, csak igen alacsony nyomáson: emiatt szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú, és kis energiával ég el. Viszont ha a gázt lehűtik, folyékonnyá válik, így sokkal sűrűbb lesz, és koncentrált helyen tárolhat sokkal több energiát. A cseppfolyós földgáz égése sokkal több energiát szabadít föl. Nem meglepő, hogy elsősorban a nagy teljesítményű, hosszú utat megtevő járműveknél használják. Sajnos a fűtőértéke ingadozik, és a hatalmas gáztartályokba kevés gáz fér, alig néhány kilónyi.
... akkor aztán meg van hibásodva. Gondoljon bele, ha a gázrobbanás széttéphet egy egész lakást, mit csinál egy autóval? Nyilván nem egészséges, ha hirtelen szabadul föl az az energia, amivel több száz kilométert lehetne megtenni. Szerencsére Európában a cseppfolyós földgáz jóformán nem is használják.
AUTÓGÁZ – REZSICSÖKKENTÉS 12 BAR NYOMÁSSAL
Rakéta-üzemanyaggal is lehet triciklit hajtani, csak hülyeség; nyilván egy autónak sincs szüksége hasadóanyagra, ha csak A-ból B-be szeretnénk eljutni vele. Az autógáz hulladékból készül – a lakossági szénhidrogén-ellátás melléktermékéből gyártják –, ennek megfelelően igen olcsó: csaknem feleannyiba kerül, mint a benzin.
Ne keverjük össze az autógázt a földgázzal (mármint fogalmilag, de ha nem muszáj, fizikailag se); ez egy propán-bután keverék, de ugyanakkora mennyiségű LPG-vel háromszor akkora utat lehet megtenni, mint földgázzal. Egy kommersz, jól hasznosítható anyag, ami viszonylag elterjedt; a benzinnél kevésbé, a dízelnél valamivel jobban károsítja a környezetet; és rengeteg helyen hozzáférhető. Magyarországon is temérdek helyen tankolhatunk autógázt, de Németországban is több mint 3200 helyen van rá lehetőség.
Az LPG inkább egy tisztességes tuning, mint valódi előrelépés; radikálisan újat nem hoz, legfeljebb jó ár-érték arányú közlekedést. A kettős üzemű (benzines-autógázos) átalakítás néhány százezer forintból itthon is megoldható, szóval aki spórolni akar az autózás költségein, annak megéri beruházni rá: egy év alatt megtérül az ára. És hát az érzés, ugye, hogy egy 12 bar nyomás alá helyezett négykerekű gáztartállyal repeszthetünk.
Az autógáz inkább Európában lett népszerű: Hollandiában a járművek 10 százalékát ez hajtja. Ebben nyilván az országos energiapolitikának is szerepe van: Németországban például magasabbak az átalakítás költségei, mint Magyarországon, viszont az ottani energiaárak miatt a befektetés hamarabb térül meg, mint itthon.
LEVEGŐ – PERPETUUM MOBILE MEG EGY KIS MOTOR
Persze, miért is ne? A sűrített levegő erejét mindenki ismeri, akit már meglőttek légpuskával, ráadásul korlátlan mennyiségben elérhető – tényleg, miért is ne építsünk egy perpetuum mobilét? A francia MDI Airpod nevű járműve persze nem szegheti meg az energiamegmaradás törvényeit, így nem kizárólag levegővel megy. A levegőt nagy nyomású csövekben sűrítik össze; a levegő tágulásakor hasznosuló energia mozgatja meg a dugattyúkat.
Na de mi sűríti a levegőt, kérdezik körömrágva. Na igen, ahhoz bizony egy elektromos motor szükséges.
De hát akkor ez egy villanyautó, vetik közbe. Nem, nem az; az Airpod ugyan használ elektromos motort, de az nem közvetlenül az autót hajtja meg, csak a levegő sűrítését végzi.
És akkor mi értelme ennek az egésznek, kérdik idegesen. Az, hogy a légsűrítő berendezés működtetése kevesebb energiát igényel, mint egy autó meghajtása – emiatt a töltési ideje is rövidebb, mint például a Tesla villanyautóié.
És igen, valószínűleg muszáj ilyen rondának lennie, ember ilyet önszántából nem csinál.
FOLYÉKONY NITROGÉN – ENERGIAHORDOZÓK DÖGKÚTNÁDASDON
Emlékszik még erre a csodálatos anyagra a Terminátor 2-ből, ugye? Ha még mindig ön előtt van, ahogy a tartálykocsiból kiömlő nitrogén megfagyasztja a T-1000-est, most nyilván átverésre gyanakszik; hiszen a belső égésű motor is ég, tehát exoterm, hőleadó, energiafelszabadító – de hogy lesz abból a sok hidegből energia, ami meghajthat egy autót?
A nitrogénmeghajtású autó nagy vonalakban a léghajtásos modellek működési mechanizmusát idézi. A nitrogént csakugyan jéghidegen tárolják az autó üzemanyagtartályában, viszont amikor a motortérbe jut, ott hirtelen felmelegítik. A hő hatására a cseppfolyós gáz hirtelen tágulni kezd – ennek az energiája működteti a motort. Sőt, nem is a dugattyúkat hajtják meg vele, hanem az autó turbináit!