Nyilvános vitát tartott három szakértő a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központban a közelmúltban, hogy eldöntsék, most akkor bolygó-e a Plútó, vagy sem.

Az biztos, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006-os döntéséig a Plútó bizony bolygó volt, de akkor arra hivatkozva, hogy nem elég nagy méretű, törpebolygóvá nevezte át a Ceresszel és a 2003 UB313-al együtt. Azóta is vita tárgya, hogy pontosan mitől is bolygó egy bolygó, illetve hogy miért is kéne bolygónak számítani a Plútót, ha még a törpebolygók között is van olyan, ami nagyobb.

A friss vitában a következő érveket ütköztették a résztvevők. Owen Gingerich, történész szerint a bolygó szó jelentése egy kultúrtörténeti szempontok alapján meghatározott valami, ezért elfogadható, hogy időről időre megváltozik. Szerinte a Plútó bolygó.

Gareth Williams, az IAU törpebolygókkal foglalkozó központjának képviselője szerint a bolygó olyan gömb formájú égitest, ami a Nap körül kering, és a keletkezése óta megtisztította a pályáját. A Plútó tehát nem bolygó.

Dimitar Sasselov, a Harvard bolygókutatási programjának vezetője szerint bolygó minden, a legkisebb gömb formájú dologig, ami a csillagok és csillagmaradványok körül kialakul, tehát a Plútó végső soron bolygó.

A közönség a harmadik érvelést tartotta a legjobbnak, így a szavazás szerint a tudomány bolygónak kéne tartsa a Plútót, függetlenül az IAU 2006-os döntésétől.

Persze ez a dolog egyáltalán nem így működik. Mint Molnár László, csillagász, az MTA CSFK munkatársa elmondta, pillanatnyilag nem is az a legfontosabb kérdés, hogy a Plútó belefér-e az IAU 2006-ban elfogadott bolygó-meghatározásába, hanem hogy az exobolygók viszont biztosan nem.

„Az IAU 2006-ban azt mondta ki többek között, hogy az bolygó, ami a Nap körül kering, nem pedig azt, hogy egy tetszőleges központi csillag körül, így az exobolygók hivatalosan nem férnek bele a bolygó definíciójába.”

Molnár szerint a Plútó körüli vita valószínűleg inkább tudománypolitikai szempontok miatt izzott fel megint. Egyes kutatásokon, például a 2015 júliusában a Plútóhoz érő New Horizons szondán dolgozó szakemberek jobban örülnének, ha egy bolygót, és nem egy törpebolygót vizsgálhatnának meg. Ennek érdekében aztán sokszor furcsa lobbitevékenységbe fognak. Molnár szerint már az is felmerült, hogy mindent bolygónak nevezzenek, ami „kerek és érdekes”, függetlenül attól, hogy egyáltalán a Nap körül kering-e. „Ez elég komoly problémát okozna, hiszen akkor lenne hold, ami hold; hold, ami bolygó; illetve bolygó, ami viszont nem hold. Ez aztán végképp összekuszálná a definíciót.”

A szakember szerint fontos tudni, hogy bár a vitának helyet adó Asztrofizikai Központ fontos csillagászati kutatóintézet, de ettől még nem reprezentatív, a mostani szavazásnak semmilyen formában nincs jelentősége. „Valószínűleg a szavazásban részt vevők azt sem gondolták végig, hogy így nem kilenc, hanem rögtön 15-20 bolygó lenne a Naprendszerben” – mutatott rá a magyar csillagász.