Az nem újdonság, hogy a fény egyszerre hullám és részecske is egyben, egy bizonyos Albert Einstein 1909-ben írta le először, hogy ez így van. Arra a kísérletre kellett sokat várni, ami képes ezt vizuálisan is megmutatni.

Egy svájci kutatóintézet munkatársai egy speciális módszerrel most végre ezt is megtették: elkészítették az első olyan fotót, amin a fény mindkét állapota látszik, vagyis egyszerre vannak látható fényrészecskék és fényhullámok a képen.

A megoldás (nagyon leegyszerűsítve) a következő volt. A kutatók lézersugarat lőttek egy nagyon vékony drótszálra (nanodrótra), és a sugár két eltérő hullámhosszon futott végig a fémen. Amikor a két hullám találkozott, ott a hullámok helyett állandó részecskék látszottak. Ahhoz, hogy a hullámokat is láthassuk, a kutatók elektronsugarakat lőttek a nanodrótra. Ez, hasonlóan ahhoz, mikor egy csepp tintát csöppentünk egy folyóba, hogy lássuk az áramlatokat, tulajdonképpen megfestette a fényhullámokat. A fényrészecskék a fénysugárban megváltoztatták az elektronok sebességét, és ez volt az, amit már le is lehetett fényképezni egy erre kitalált elektronmikroszkóppal.

A fénykép nehézsége pont abban rejlik, hogy a fény csak akkor mutat hullámtulajdonságot, amikor terjed, viszont amikor elfogjuk, érzékeljük vagy lefotózzuk, mindig részecskeként viselkedik. Azt kellett tehát megoldani, hogy olyan fotó készüljön, amin a fotonrészecskék mellett (ez a könnyebb rész) a hullám is látszódjon – ehhez kellett elektronokkal bombázni a lézersugarat, hogy a hullámok felületén megúszó elektronok mutassák meg, hol vannak a hullámok.