Megtörténtek az első ütközések a kétéves szünet után újraindult Nagy Hadronütköztetőben (Large Hadron Collider, LHC) – írja a BBC. A világ legnagyobb részecskegyorsítóját az üzemeltető CERN (a részecskefizikai kutatások európai intézete) 2013 elején állította le terv szerint, részben azért, hogy karbantartsák, részben azért, hogy fontos alkatrészek cseréjével még nagyobbra növeljék a létesítmény teljesítményét.

A francia-svájci határon a föld alá épített LHC-t idén márciusban kezdték újraindítani, és húsvét vasárnapra már mindkét protonnyaláb rendben száguldott a részecskegyorsító 27 kilométeres körgyűrűjében. A mostani fejlemény az, hogy a két protonnyalábot összeengedték, vagyis újra ütköztetni kezdték a részecskéket.

Ezekben a kísérletekben az egyik legfontosabb kérdés az ütköző részecskék energiaszintje – minél nagyobb ez az energiaszint, annál nagyobb eséllyel lehet igen ritka eseményeket vagy állapotokat (egyes kísérletekben például az ősrobbanás után pillanatokban létező kvark-gluon plazmát) előállítani és megfigyelni.

Most még csak 450 gigaelektronvolt (GeV, a részecskefizikában használt, sokszor a tömeggel ekvivalensként kezelt energia-mértékegység) a nyalábok energiája, ezt fokozatosan fogják növelni a tervek szerint június elsejéig, amikor a protonnyalábok energiája eléri a 6,5 teraelektronvoltot (1 TeV = 1000 GeV), az ütközéseké pedig a 13 TeV-et (a nyalábonkénti 6,5 TeV-et egyébként ütközések nélkül már áprilisban elérték). A 2013-as leállás előtt az elért legnagyobb energiaszint nyalábonként 4 TeV volt (ami 8 TeV-es ütközéseket jelent), ezekben a kísérletekben találták meg a sokáig rejtőzködő Higgs-bozont, a részecskefizika standard modelljének egy fontos – és a névadó Peter Higgs által már a hatvanas években megjósolt – részecskéjét.