Amerikai kutatók az eddigieknél pontosabb mérést végeztek a világegyetem tágulásáról. Arra jutottak, hogy a tágulás 8 százalékkal gyorsabb, mint ami a ma általánosan elfogadott fizikai törvényszerűségekből következne. Az eredményeiket még más kutatásoknak is meg kell erősítenie, de ha ez megtörténik, újra kell gondolni, amit a sötét anyagról és a sötét energiáról tudunk.

Azt hiszem, van valami a standard kozmológiai modellben, amit nem értünk

– mondta Adam Reiss a Johns Hopkins Egyetemről, aki amellett, hogy a mostani kutatást vezette, a sötét energia 1998-as felfedezésében is részt vett.

Jelenlegi ismereteink szerint az univerzum az ősrobbanás óta folyamatosan tágul, amiben fontos szerepet játszhat a sötét anyag és a sötét energia, amelyekről még mindig nagyon keveset tudunk, nagyrészt azért, mert nem tudjuk közvetlenül megfigyelni. (Ebben a gravitációs hullámok felfedezése hozhat változást a jövőben.)

A látható anyag mindössze az ismert univerzum 5 százalékát teszi ki, míg a sötét anyag 27, a sötét energia pedig a fennmaradó 68 százalékot, és  jelenlegi kozmológiai modell szerint utóbbi kettő a tágulást leginkább befolyásoló két tényező: egyik oldalról a sötét anyagnak a folyamatot lassító gravitációs vonzása, a másik oldalról a sötét energia negatív nyomást kifejtő antigravitációs hatása, amely gyorsítja a tágulást.

Mindezt elsősorban a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, azaz  az ősrobbanás által hátrahagyott elektromágneses sugárzás  vizsgálatából tudják a kutatók. Ez alapján feltételezik, hogy a sötét anyag hatása az ősrobbanás óta eltelt 13,8 milliárd évben állandó volt. Bár a kozmikus háttérsugárzás elemzéseitől a tágulás közvetlen mérései korábban is eltértek, ennek az eltérésnek a mértéke viszont olyan csekély volt, hogy hibahatáron belül maradt.

A mostani kutatás új módszert használt a méréshez: a standard gyertyák fényét figyelték meg. Így hívják azokat az égitesteket, amelyeknek ismert az abszolút fényessége, így ezt a látszólagos fényességgel összehasonlítva, megbízhatóan le lehet rajtuk mérni, mennyit távolodtak. Riess és csapata a Hubble űrtávcső adatait használták fel 18 standard gyertya vizsgálatához, és a számításaik szerint a közvetlenül megfigyelt tágulás üteme 8 százalékkal gyorsabb, mint amit a kozmikus háttérsugárzás alapján korábban feltételeztek.

Az eredményeket bemutató tanulmányt még nem publikálták, de ha sikerül másik csoportnak is igazolni, akkor valamit eddig rosszul tudtunk az univerzumról.