Egyetlen genetikai változásnak köszönhető, hogy a nyeregben ülve nem rázkódunk - állítja egy friss tanulmány. A mai Egyesült Királyság és Izland területén megjelent génmutáció tette lehetővé, hogy a lovak rendezetlen lépéseit a ma ismert kellemes, négyütemű ritmus váltsa fel.

A végtagok mozgatását szabályozó DMRT3 gén mutációját 2012-ben fedezték fel a lovakban, de akkor még nem voltak biztosak abban, hogy a változás mikor következett be. Egereken elvégzett vizsgálatok szerint ez a gén hosszabb lépéseket tesz lehetővé. 

A kutatók egy új tanulmányban egészen az időszámítás előtti negyedik évezredig visszanyúlva megvizsgálták a leleteket, hogy a csontokból kinyert dns-ben megkeressék a mutációt. Az időszámítás szerint 850-900-ból származó csontokban találták meg az első nyomokat, és azt gyanítják, hogy a vikingek vihették be a jól ülhető lovakat Nagy-Britannia területére, majd pedig az európai kontinensre.