A világ legrégibb aranytárgyát találhatták meg bolgár régészek egy dél-bulgáriai prehisztorikus településen, Pazardzsik város közelében - írja az MTI. A mindössze 4 milliméter átmérőjű és 0,15 gramm súlyú arany láncszem időszámításunk előtt 4500-4600-ból származhat, azaz nagyjából 200 évvel idősebb az 1972-ben felfedezett várnai aranykincsnél, amely az eddig talált legrégebbi feldolgozott arany.

A parányi karika pontos korát tudományosan még nem határozták meg, de Javor Bojadzsiev, a Bolgár Tudományos Akadémia régészprofesszora azt mondta, nincs kétsége afelől, hogy ősibb a várnai aranynál.

Az apró aranyékszert két hete találták egy kis ház maradványai közt a Madarak városának is nevezett régészeti lelőhelyen. A történelem előtti település a középső kalkolit korszakból származik, vagyis régebbi a késő kalkolit kori várnai nekropolisznál, ahol a híres aranykincset találták.

Bojadzsiev úgy véli, hogy az aranytárgy a fémolvasztás korának kezdetén készülhetett a junacitei lelőhelyen, amely Európa legrégibb városi települése. Madarak városát egy fejlett nép lakta, amely időszámításunk előtt 6000 körül vándorolt be Anatóliából, a mai Törökország területéről.

A 2,8 méter magas fallal körülvett településből eddig 10-12 hektárnyit tártak fel, tehát a település valóban hatalmas lehetett. Az ókori Mezopotámia első városi civilizációit kutató régészek már 0,7 hektárnál nagyobb településeket is városként könyvelik el - mutatott rá a bolgár professzor.

A városban több mint 150 kerámia madárfigurát találtak, ami arra utal, hogy az egykori lakosok vallásos tisztelettel övezték a madarakat. A települést i.e. 4100 körül rombolták le északkeleti irányból érkező ellenséges lovas törzsek.

A régészek azt ígérik, hogy a parányi aranytárgyat a tudományos kormeghatározás után a nagyközönség is megtekintheti a pazardzsiki történeti múzeumban.

(Borítókép: Dimitar Kyosemarliev / Reuters)