Magyar kutatók a Hubble-űrtávcső archív felvételein felfedeztek egy holdat a 2007 OR10 jelű törpebolygó körül – írja a Csillagászat.hu.
A 2007 OR10 a legnagyobb égitest a Naprendszerben, amely még nem rendelkezik rendes, végleges elnevezéssel. A rejtélyes törpebolygó pályájának jelentős része jóval a Plútón túl húzódik. Sokáig csak annyit lehetett tudni róla, hogy viszonylag nagy, és a felszíne vöröses színű.
2016 első felében aztán magyar kutatók a Kepler és Herschel űrtávcsövek segítségével megállapították, hogy a törpebolygó nagyobb és sötétebb, mint azt korábban sejteni lehetett, és valójában a harmadik legnagyobb ismert törpebolygó a Naprendszerben a Plútó és az Eris után. A felszíne pedig olyan sötét lehet, mint a Plútó közelképein látott legsötétebb, vöröses anyaggal borított foltok.
Már eddig is számos Neptunuszon túli törpe- és kisbolygó körül találtak holdat, és a 2007 OR10 esetében is utaltak erre jelek: az égitest egészen lassú, 45 órás forgási periódusát például egy hold árapálya miatti fékeződés könnyen meg tudná magyarázni.
Az MTA CSFK Csillagászati Intézet kutatói, Marton Gábor és Kiss Csaba vezetésével, ezért a Hubble-űrtávcső archív felvételeit is átnézték. A 2007 OR10-ről 2009 novemberében és 2010 szeptemberében készített felvételeket az űrtávcső, és a 2010-es felvételeken látszik is egy halvány pötty a törpebolygó mellett (lásd fenti kép). De kérdéses volt, hogy ez egy hold-e, vagy csak egy azonos irányban látszó csillag. A 2010-es mérések alatt a törpebolygóval együtt az ismeretlen égitest is kellőképpen elmozdult, így kizárható, hogy háttércsillaggal volt dolguk.
A 2009-es felvételen viszont elsőre nem látszott semmi: vajon még sincs hold, vagy éppen csak túl közel látszott a törpebolygóhoz? Ennek eldöntésére a kutatók egy további trükköt vetettek be. Mivel a 2007 OR10 elég kicsi ahhoz, hogy még a Hubble felbontása mellett is közel pontszerű legyen, a kutatók levonták egy azonos fényességű pontforrás képét a felvételről. A maradvány képen pedig feltűnt egy további forrás, ami már kifejezetten arra utalt, hogy hold lehet a törpebolygó körül. Persze ebből a két időpontból még csak nagyon bizonytalan pályát lehet becsülni, ezért a kutatók most további Hubble-mérésekre pályáznak.
A felfedezést Marton Gábor és kollégái az ezen a héten zajló 48. Division for Planetary Sciences (DPS) and 11. European Planetary Science Congress (EPSC) konferencián egy poszteren mutatták be. A téma iránti érdeklődést jól mutatja, hogy a poszterről a Planetary Society is külön blogbejegyzésben számolt be.