Az emberek több mint kilencven százaléka jobbkezes, ez az egyik dolog, ami megkülönböztet minket a többi főemlőstől, mert azoknál nincs jobb- vagy balkezesség. A kutatók azt gondolják, hogy a valamilyen kezesség fontos szerepet játszott az ember evolúciójában.

Egy most közzétett tanulmány megpróbálja megfejteni, hogy mikor jelent meg a jobbkezesség. Érdekes, hogy a nyomokat nem a kezekben, hanem az ősi fogakban találták meg.

Régóta tudjuk, hogy az emberi agy két, nagyjából hasonló részre osztható, az agy bal oldala irányítja a nyelvi és motorikus képességeket, a jobb agyfélteke pedig a vizuális és térbeli figyelemért felelős. Az kevésbé ismert, hogy a lateralizáció, vagyis a kognitív funkciókért és képességekért felelős agyi területek elosztása az agyféltekéken kifejezetten emberi tulajdonság.

Vajon a valamilyen kezességnek lehetett szerepe az agyi lateralizáció kialakulásában? A legkorábbi őseink által használt ősi kőeszközök vezethetik nyomra a kutatókat. A legkorábbi ismert kőeszközöket a mai Kenya területén találták, 3,3 millió évesek lehetnek.

Az eszközkészítés nagy ügyességet igényel. A kutatók kísérletekből azt is tudják, hogy eszközök készítésénél a bal agyfélteke aktív, amely a tervezésért és végrehajtásért felelős. Ugyanakkor az emberek túlnyomó többsége jobbkezes, amikor eszközöket kell készíteni, valószínűleg azért, mert a bal és jobb agyfélteke testünk ellenkező oldalát irányítja. Tehát a jobb agyfélteke testünk baloldalát, a bal agyfélteke a testünk jobboldalát.

Persze ez a kapcsolat nem annyira egyértelmű, a legtöbb esetben kijelenthető, hogy a valamilyen kezesség és az agy lateralizációja összefügg egymással. De mi köze ennek a fogakhoz?

Az őskori maradványok kezeit nagyon nehéz tanulmányozni, ha nem teljesen ép mindegyik, akkor lehetetlen összehasonlítani alakját, hosszát, amelyből ki tudnák következtetni, hogy melyik volt a domináns. A fogak azonban nagyon jó állapotban maradnak fenn, még a rajtuk lévő karcolások vagy minták is megmaradnak. Emiatt lehet fontos szerepük a kezesség kialakulásának megállapításában.

Korábbi kutatásokban a régészeknek feltűntek a neandervölgyiek elülső fogain lévő karcolások. Azt feltételezték, hogy a karcolásokat olyan eszközök okozhatták, amelyeket egy kézzel fogtak, bevették a fogaik közé, hogy a másik kezükkel tudjanak dolgozni az eszközön. Így sérülhettek meg a fogaik.

Megpróbálták rekonstruálni ezt úgy, hogy az önkéntesek fogvédőket használtak. Kiderült, hogy jobbra dőlnek a karcolások, ha bal kézzel húzzák és jobb kézzel ütik az eszközt. Vagyis ilyen karcolások akkor keletkeznek, ha jobbkezes az illető. Ez lehet tehát a legkorábbi bizonyíték arra, hogy már ekkor kialakult a jobbkezesség az emberek őseinél.

A vizsgált fogazat az egyik legkorábbi ősé volt, a Homo habilisé, aki 1,8 millió évvel ezelőtt élt Tanzániában. A kutatók digitális kamerákkal és mikroszkópokkal vizsgálták meg a fogakat, és több karcolást találtak bennük. A legtöbb egy irányba mutatott, és a legtöbb jobbkezességre utal.