Egy óriáspingvin 61 millió éves kövületére bukkantak Új-Zélandon. A lelet arra utalhat, hogy a pingvinek a véltnél jóval korábban, talán a dinoszauruszokkal egy időben fejlődtek ki – írja az MTI.

Gerald Mayr, a frankfurti Senckenberg Intézet kutatója elmondta, hogy a paleocén korabeli lábcsontokat egy hobbigyűjtő találta Új-Zéland Déli-szigetén, a Waipara folyó tengeri üledékében. Ezen a területen találták az eddig ismert legrégebbi pingvinfosszíliákat, a Waimanu nevű primitív faj egyedeit. Ezeknek kevés közös vonása van a ma élő pingvinekkel.

Ez az óriáspingvinek jelenlétének legrégebbi bizonyítéka, az első lelet a paleocén korból.

A most fölfedezett faj érdekessége, hogy jóval nagyobb rokonságot mutat a mai modern pingvinekkel, mint a Waimanu-kövületek. A 150 centiméteres óriáspingvinek már a mai rokonaikra jellemző, felegyenesedett, kacsázó járással közlekedtek. Mayr szerint ez arra utal, hogy a pingvinfajok közti különbségek lényegesen nagyobbak voltak, mint eddig vélték.

A lelet nagy jelentőségű mind a pingvinkutatás, mind a madarak evolúciótörténete szempontjából. Az ugyanis vitatott, hogy mikor jelentek meg a modern madarak ősei; nem tudni, hogy léteztek-e már a dinoszauruszok korában, vagy csak a kréta kori tömeges kihalás után keletkeztek. Mivel az őshüllők kihalása és a most megtalált lelet között mindössze négymillió év a különbség, a kutatók úgy vélik, hogy a pingvinek már a dinoszauruszok korában kifejlődtek.

A 61 millió éves lábcsontok a mai óriás-, más néven királypingvinekéhez (Aptenodytes patagonicus) hasonlatosak. Másfél méterével az ősi állat azonban jóval magasabb lehetett a jelenlegi egyedeknél, melyek átlagosan 95 centiméterre nőnek. A lelet mérete csaknem eléri az eddigi rekordtartó, az Anthropornis nordenskjoeldi nevű fajét: ez a jóval fiatalabb, 45-33 millió éve élt állat 180 centiméteresre is megnőtt.