Az orangután hosszabb ideig szoptatja utódait, mint bármely más főemlős, és ennek kutatásával talán megértjük az emberi anyatejes táplálás evolúcióját – írja az MTI. Amerikai és ausztrál kutatók a fogak biológiai jelzőanyagai, markerei alapján következtettek az orangutánok szoptatási szokásaira, hogy a fiatal egyedek akár kilencéves korukig is anyatejjel táplálkozhatnak. 

A Mount Sinai Egyetem orvosi és közegészségügyi kara, valamint az ausztrál Griffith Egyetem tudósai a Science Advances című tudományos lapban csütörtökön publikáltak erről egy tanulmányt.

A szoptatás fontos tényezője a csecsemő és a kisgyerek fejlődésnek, a kizárólagos anyatejes táplálás időtartama és a szilárd táplálék bevezetésének időpontja szintén erőteljesen befolyásolja az emberi és a főemlős-populációk egészségét.

Ennek ellenére az anyatejes táplálás számos kérdéséről keveset tud az ember. A vadon élő orangutánok szoptatási szokásait természetes környezetükben nehéz tanulmányozni, ezért a kutatók az állatok fogainak biológiai markerei alapján rekonstruálták étrendjük történetét.

A fogakban a növekedés során a fák évgyűrűihez hasonló rétegek alakulnak ki, a kutatók ezek alapján meghatározták az anyai eredetű elemek koncentrációját a kicsinyek étrendjében, ebből következtettek arra, hogyan változik az évek során a táplálék összetétele.

Elpusztult szumátrai és borneói orangutánok múzeumokban tárolt maradványainak fogmintáiban vizsgálták meg a bárium koncentrációját, és azt állapították meg, hogy a kicsinyek életük első évében kizárólag anyatejen éltek. Erre a báriumszint emelkedése utal az első 12 hónapban. Ezután ciklikusságot mutatott a fogakban lévő marker, koncentrációja változott a fogyasztott anyatej mennyisége szerint akár az állat 8-9 éves koráig is, ami a leghosszabb szoptatási idő a főemlősök között.

A kutatók úgy vélik, a ciklusok a rendelkezésre álló gyümölcs mennyiségének változását mutatták, ennek kiszámíthatatlansága miatt hagyatkoztak a kis orangutánok ilyen sok éven át az anyatejre.

„Az orangutánok ciklikus, sok éven át tartó szoptatásáról és a késői elválasztásról először sikerült bizonyítékot szerezni. Az eredmények további kutatásokhoz vezetnek arról, hogyan befolyásolja a főemlősök anyatejes táplálását az élelemellátás és más környezeti tényezők. Azt is fontos lenne megvizsgálni, hogy a szoptatás az embercsecsemőnek is segít-e abban, hogy könnyebben alkalmazkodjon a környezeti kihívásokhoz” – mutatott rá Tanya Smith, a kutatás vezetője, a Griffith Egyetem PhD-hallgatója.