Miközben az emberi evolúció története a tét, a konkrét empirikus anyag mindössze két fogmaradvány, bő hétmillió évvel ezelőttről. Mindkettő a Graecopithecus nevű főemlőstől származik, melyeknek a maradványait a Balkánon találták meg: egyet Görögországban, egyet pedig a mai Bulgáriában.

A leletek már korábban is ismertek voltak, ami új, az ezeknek az értelmezése. A döntő kérdés, hogy minek tekintendő ez a csimpánz méretű főemlős: majomnak, mint azt idáig általában gondolták, vagy pedig – és itt jön az új hipotézis – egy, a majmok törzsfejlődésétől már elváló időszakból származó előembernek. A kérdés, hogy a lelet már a csimpánzok és az emberek őseinek különválása előttről, vagy az azt követő időszakból származik-e.

Az egyik kérdéses lelet egy teljesebb fogsor Görögországból, a másik egy fölső kettes előzápfog Bulgáriából. A majmok fogainak gyökerei erősebben különágaznak, mint az emberé, a kérdéses fogak pedig inkább emberi jellegzetességeket mutatnak. Átmenetinek tűnő fejlődési fázisról van szó ugyanakkor, a kutatók véleménye is megoszlik arról, hogy inkább egy előemberi jellegzetességeket mutató majom, vagy egy majomjegyekkel rendelkező előemberről van-e szó. Arra az emberré válás szempontjából sokszor döntőnek tekintett kérdésre, hogy a fogak egykori gazdái már két lábon jártak-e, ebben az esetben nincs válasz.

Az érvényes elmélet szerint az emberek és a majmok őseinek vonala 5-7 millió évvel ezelőtt vált el egymástól Afrikában. A mostani felfedezés ezt kérdőjelezi meg, a két kérdéses leletek ugyanis 7,1, illetve 7,2 millió évesek. A tübingeni kutatócsoport feltételezése szerint a különválás tehát korábban mehetett végbe, mint idáig gondolták, és talán nem is Afrikában, hanem valahol itt, a Mediterráneum keleti térségében történhetett meg.

A pontos lokalizálás ugyanakkor kérdéses; ebben az időben a Balkán vidékén ugyanúgy éltek főemlősök, vízilovak, antilopok és például zsiráfok, mint Afrikában. Ezek a fajok ugyanúgy oda-vissza mozoghattak a kontinensek között, mint a Graecopithecus, melynek a pontos földrajzi eredete így nem rekonstruálható a két leletből.