Az elmúlt 30 évben nem nőtt a Balti-tengerben lebegő mikroműanyagok, vagyis az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskék koncentrációja, holott a világ műanyagtermelése igencsak megnőtt. Évente 5-15 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba.

A DTU Aqua, a Koppenhágai Egyetem és a németországi GEOMAR kutatói az 1987 és 2015 közötti időszakból származó balti-tengeri hal- és vízmintákban elemezték a mikroműanyagok mennyiségét. A kutatók úgy vélték, hogy a nyílt vizekbe és a halak szervezetébe kerülő mikroműanyagok koncentrációja is nőtt, de az ezzel foglalkozó első, hosszú távú tanulmány más eredményeket hozott.

Az eredmények meglepőek. Ugyanannyi műanyagrészecske van most a víz- és halmintákban, mint 30 évvel ezelőtt.

– mondta Torkel Gissel Nielsen professzor, a DTU Aqua munkatársa.

A kutatók eddig csak alkalmi vizsgálatokat végeztek a nyílt vizekben lévő mikroműanyagok mennyiségéről, most azonban hosszú időre visszamenőleg végeztek elemzéseket.

A tanulmány számtalan kérdést felvet. Mindannyian tanultuk az iskolában, hogy a műanyag száz év alatt bomlik le. Tudjuk, hogy manapság több műanyagot gyártanak, mint ezelőtt valaha. Tehát hova tűnik a műanyag? Lesüllyed a tengerfenékre? Vannak olyan organizmusok, amik le tudják bontani? Vagy az áramlatok sodorják odébb?

– mondta Nielsen.

A vizsgálatok során a kutatók minden ötödik hal gyomrában találtak mikroműanyagot. Egy köbméternyi tengervízben pedig 0,3 mikroműanyag rostot találtak. Ez az érték állandónak bizonyult az elmúlt 30 évben.